Elérte már a megye teljesítménye a pandémia előtti szintet? Hagyott hegeket a járvány?
Az idei év gazdasági teljesítményét leíró statisztikai adatok még nem állnak rendelkezésre, így elsősorban a vállalkozások vezetőinek visszajelzéseire támaszkodhatunk ennek megítélésekor. Az is kérdés persze, milyen mutatót érdemes vizsgálni: a termelés volumenét, az árbevételt, a foglalkoztatottságot? Ami ez utóbbit illeti, arról elmondhatjuk, hogy 2021-ben a Győr-Moson-Sopron megye gazdasági teljesítményének több mint hetven százalékát járműiparban a foglalkoztatottak száma mintegy 1500 fővel csökkent. Ugyanakkor a versenyszférában dolgozók összlétszáma valamivel nőtt az előző évhez képest. A kilábalás tehát megindult, de egyelőre a kevésbé versenyképes iparágak foglalkoztatnak az elmúlt évekhez hasonló számban munkavállalókat.
A pandémia hosszú távú hatásait tekintve is differenciált a kép. Ami biztosan látszik, hogy a vendéglátásban, a szállodaiparban, a turizmusban korábban foglalkoztatott szakemberek bizalma erősen megingott saját iparágukban. Akik a járvány időszakában elmentek, azoknak csak a töredéke tért vissza, ami nagyon jelentős gondokat okoz a vállalkozásoknak.
Továbbra is fennáll a munkaerőhiány? Ausztria még mindig elszívóerő?
A statisztikák szerint Győr-Moson-Sopron megyében a legmagasabb a foglalkoztatottak aránya, a munkaerőhiány régóta égető probléma. Az utóbbi egy-másfél évben azonban azt tapasztalhatjuk, hogy drasztikusan romlott emiatt a vállalkozók hangulata, szinte kezelhetetlennek, kilátástalannak érzik a kialakult helyzetet. Ehhez hozzájárul az a jelenség, hogy a munkavállalók, felismerve előnyös pozícióikat, esetenként aránytalanul magas bérkövetelésekkel állnak elő, amit a cégek nem tudnak kitermelni.
A megye gazdasági szeplőinek a foglalkoztatási problémák okozzák az egyik legtöbb gondot. Az itt működő cégek már nemcsak Béccsel, Burgenlanddal, hanem a pozsonyi régióval is versenyeznek, hogy itthon tartsák a dolgozóikat. Ma ez szinte lehetetlen feladat, ugyanis a magyar vállalkozások átlagosan a burgenlandi jövedelmeknek az 55, a bécsieknek 28, a szlovákiai pozsonyi régió béreinek 51 százalékát képesek fizetni.
A GDP-t tekintve a burgenlandi régió teljesítményének 44, a pozsonyinak 28 százalékát tudjuk itt megtermelni. Ehhez hozzáteszem, hogy 10 éve még a pozsonyi terület által megtermelt 61 százalékát állítottuk elő Győr-Moson-Sopron megyében, ez ment le mára 28 százalékra. Pozsony óriásit lépett előre. Nekünk is változtatni kell, ha meg akarjuk tartani a szakképzett munkaerőt. Változtatni pedig csak akkor tudunk, ha javul a hatékonyság és magasabb lesz a hozzáadott érték.
háború, emelkedő kamatok, a forint ingadozásai: hogy élik meg?
Az említett jelenségek közös tulajdonsága, hogy nagyfokú bizonytalanságot jelentenek a piacokon. Márpedig a bizonytalanság, a kiszámíthatatlanság a vállalkozások számára a biztos rossznál, az előre látható nehézségeknél is nagyobb problémát jelent. Az a kérdés, hogyan reagálnak az egyes cégek erre a helyzetre, hogyan válnak be az egyedi stratégiák. Ettől függően lesznek, akik győztesen, és lesznek, aki vesztesen fognak kikerülni ebből a helyzetből. A kamara feladata a tagjainak segítése abban, hogy végül minél többen nyertesei legyenek a most zajló változásoknak, a piacok és iparágak átrendeződésének.
Az árstopok jelentenek versenyképességi előnyt?
A piaci folyamatokba történő erőteljes beavatkozás mindig komoly veszélyeket rejt magában, és különböző hatással van az egyes piaci szereplőkre. Míg a benzinárstop előnyt jelent a fuvarozással foglalkozó, a magas szállítási költségekkel dolgozó cégek számára, addig lehetetlen helyzetbe hoz egy másik szegmenst, jelesül a benzinkutak üzemetetőit. Nekünk, mint kamarának a gazdaság egészének érdekeit kell figyelembe vennünk. A piaci mechanizmusokba történő beavatkozások árát valakinek mindig meg kell fizetni. Naivitás azt gondolni, hogy a cégek a többletköltségeiket nem hárítják át a vevőikre, illetve a fogyasztókra. Egy vállalkozás bevételeinek meg kell haladni a kiadásokat, különben csődbe megy, értelmét veszti a működtetése.
A beruházások tavaly gyengélkedtek, ez megfordult már?
A beruházások mennyiségének láthatóságát megyei szinten már régóta meghatározza az Audi Hungaria Zrt. Persze a kis- és közepes vállalkozásoknál is vannak tíz- vagy akár százmilliós beruházások, de ezek alig olvashatók ki a statisztikai adatokból az Audi által determinált nagyságrend miatt. Kis túlzással azt mondhatjuk, ha az Audi beruház, az látszik az adatokban, ha nem, akkor elhanyagolható az elmozdulás mértéke. Olyan gazdasági szereplőről beszélünk, amelyiknek az éves árbevétele vetekszik a megyei top százban mögötte lévő 99 cég együttes forgalmával. Győr-Moson-Sopron megyében a vállalkozások összes nettó árbevétele 6000 milliárd forint volt 2020-ban, ennek majdnem fele, 2700 milliárd az Audié.
Most éppen egy komoly fejlesztésre készül a megye gazdaságának zászlóshajója: megkezdődik a győri telephely felkészítése egy teljesen új motorcsalád, a MEB Eco elektromotorok gyártására. Az új beruházás 500 új munkahelyet hoz létre Győrben és 120 milliárd forintból valósul meg. Emellett tárgyalások folynak az Volkswagen konszernnel egy akkumulátorgyár létesítéséről is Győr környékén. Ha ezek a fejlesztések megvalósulnak, az minden statisztikában látható lesz.
Hogy látja a sokksorozat utáni jövőt?
Megyénk gazdasági teljesítményét olyan tengerjáró óriás húzza, amelynek teljesítménye mindent maghatároz. Amíg az Audi Hungaria Zrt.-nél nincs baj, addig a megye gazdasági összteljesítményével sincs probléma. A beszállítók, a szolgáltatók messzemenő érdeke, hogy a járműipar továbbra is erős legyen a térségben. Emellett azonban folyamatosan keressük azokat a lehetőségeket, amelyek csökkenthetik ennek az egy lábon állásnak a kockázatait.
Szeretnénk elérni, hogy a járműgyártás és a hozzá kapcsolódó tevékenységek mellett nagyobb szerephez jusson a logisztika, a turizmus, a mezőgazdaság, az élelmiszer-feldolgozás, mert ezeken a területeken látunk fejlődési lehetőséget. Az előre lépésnek azonban komoly akadálya a munkaerőhiány.
