Az önkéntes nyugdíjpénztári tagok egyéni nyugdíjszámláján keletkezett hozam felvétele tízéves várakozási idő letelte után adómentes. Az MNB-n belül működő Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) egyik ügyében egy pénztártag önkéntes nyugdíjpénztári egyéni számlájának alakulásáról és 2019. év végi eredményéről szóló számlaértesítőjének adataiban bízva, ennek megfelelően 2020. március 25-én nyújtott be az önkéntes nyugdíjpénztárhoz tízéves várakozási idő utáni hozam kifizetése iránti igényt.
Fotó: Shutterstock
A tag a hozam összegének és az arról szóló elszámolásnak a kézhez vételekor szembesült azzal, hogy az előző év végéhez képest egyéni számlájának hozama időközben több mint 300 ezer forinttal csökkent. A kérelmező a PBT előtti eljárásban azt sérelmezte, hogy a részére kifizetett összeg nem egyezett meg a pénztári számlaértesítőjében feltüntetett hozammal, s nem kapott időben, a hozam kifizetését megelőzően tájékoztatást annak pontos összegéről, illetve a módosulás okáról.
A pénztár az eljárás során jelezte, hogy választható portfóliós rendszert és elszámolóegységekre épülő nyilvántartást működtet, így tagja akár előzetesen tájékozódhatott volna az önkéntes nyugdíjpénztár internetes oldalán is. A nyugdíjpénztár honlapján elérhetők a saját megtakarítást is tartalmazó portfólió napi árfolyamadatai, melynek ismeretében eldöntheti a kérelmező, hogy kér-e további információt, s ennek ismeretében nyújtja be a hozam kifizetése iránti kérelmét, vagy eláll ezen szándékától.
A kérelmező a hozam kifizetése iránti kérelmét olyan időpontban nyújtotta be az önkéntes nyugdíjpénztárhoz, amikor már a híradásokból is értesülhetett arról, hogy
a befektetések hozamai a Covid–19-járvány miatt nemzetközi és hazai viszonylatban is jelentősen csökkentek.
Az önkéntes nyugdíjpénztár pénztártagjainak érdekében az internetes honlapján egy közleményt is közzétett egy héttel a kérelem benyújtása előtt, amelyben felhívta a pénztártagok figyelmét a Covid–19-járvány hatásaira és a nagyobb hozamcsökkenésre.
A PBT a kérelmet megalapozatlannak találta, mivel a kérelmező választható portfólióban elhelyezett megtakarításának hozamát a jogszabályoknak és az önkéntes nyugdíjpénztár belső szabályzatában foglaltaknak megfelelően számolták el. Hozam kifizetése iránti igény esetén azt nem az éves elszámolási értesítő szerint, hanem a kérelem önkéntes nyugdíjpénztárhoz történt beérkezését követően, egy jövőbeni időpontra (fordulónapra) vonatkozóan számolják el és fizetik ki. A két időpont között a pénztártag megtakarítását tartalmazó portfólió árfolyama számottevően változhat.
Az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás ugyanis olyan amelynek hozama egy jövőbeni időpontban fennálló árfolyam alapján határozható meg. Így a tag megtakarítását tartalmazó portfólió befektetési eredménye előzetesen nem állapítható meg. Mindezért a kérelmező az érintett ügyfélszolgálattól sem kaphatott volna olyan előzetes tájékoztatást, hogy egyéni nyugdíjszámláján keletkezett megtakarítása után mennyi lesz a kifizetendő hozam. A nyugdíjpénztárnak egyéb okból sem kellett a kérelem beérkezését követően felvenni a kapcsolatot a hozam kifizetéséhez a kérelmezővel.
A pénzügyi békéltetők előtt az utóbbi időben több olyan ügy is folyamatban volt, ahol a kérelmezők választható portfóliós rendszert és elszámolóegységes nyilvántartást működtető önkéntes nyugdíjpénztár tagjai voltak, azonban a hosszú pénztártagságuk során tapasztalt, kedvező hozameredmények után hozamuk nem várt módon negatív lett, azaz az egyéni nyugdíjszámlájukon kimutatott megtakarítás összege csökkent.
E kérelmezőket azért érhette mindez váratlanul, mert megtakarításukat alacsony kockázattal járó vagy kockázatkerülő portfólióban helyezték el. Tagsági jogviszonyuk alatt portfólióváltást nem kezdeményeztek, mivel megtakarításukat többnyire nem akarták nagyobb kockázatnak kitenni.
Többen egyéni nyugdíjszámlájukon keletkezett megtakarításukat is biztonságos, klasszikus portfólióban helyezték el.
Ők a portfólió elnevezéséből vagy összetételéből arra a következtetésre jutottak, hogy az általuk választott portfólió kockázatmentes, azaz annyira biztonságos, hogy itt kizárt a negatív hozam. Emiatt okozott számukra meglepetést az év elején kézhez vett önkéntes nyugdíjpénztári egyéni számlájuk alakulásáról és 2021. év végi eredményéről szóló számlaértesítőjük. Ez annak ellenére történt így, hogy az érintett nyugdíjpénztárak a lehető legtöbb csatornán próbálták eljuttatni azt az információt tagjaikhoz, hogy az egy időpontban kimutatott negatív hozam a jövőben kedvező befektetési környezet esetén ismét pozitív lehet. Mindaddig tehát, amíg a tagok nem kérnek kifizetést, a megtakarításuknál nem realizálják a negatív hozamot.
Előfordult olyan eset is, hogy a kérelmező az év végi eredményről szóló számlaértesítő kézhezvételét követően annyira megijedt a negatív hozam láttán, hogy a több mint tízévi önkéntes nyugdíjpénztári tagság és a kedvező befektetési hozamok ellenére tagsági jogviszonyának megszüntetését kezdeményezte az önkéntes nyugdíjpénztárnál. Ráadásul, bár a tízéves várakozási idő után, de még nyugdíjszolgáltatásra nem jogosultként indította el a kilépést, emiatt a hozamrészt meghaladó kifizetése adóköteles volt.
Azok a kérelmezők sem jártak jól, akik a 2021 végi számlaértesítő kézhezvételét követően saját nyugdíjpénztárukkal történő előzetes egyeztetés helyett már nyugdíjszolgáltatásra jogosultként, egyösszegű nyugdíjszolgáltatás igénybevétele mellett kezdeményezték tagsági jogviszonyuk megszüntetését.
Fontos tudni, hogy az egyösszegű nyugdíjszolgáltatás iránti igény esetén a pénztártag is megjelölheti a kifizetés fordulónapját. Ennek hiányában az elszámolóegységes nyilvántartást vezető önkéntes nyugdíjpénztár – jogszabály szerint – legkésőbb a kérelem beérkezését követő tizedik munkanapot veheti figyelembe fordulónapként, ha a szolgáltatási igény elbírálásához valamennyi szükséges adat és dokumentum rendelkezésre áll.
Ha például a kérelmező nem vetette magát alá a pénzmosás elleni jogszabály által megkívánt személyazonosság-igazoló ellenőrzésnek (azaz az azonosítási űrlapot nem töltötte ki és írta alá megfelelően), vagy az okmányaiban bekövetkezett változást nem jelentette be, és nem igazolta az önkéntes nyugdíjpénztárnál, az elszámolás fordulónapja nem a kérelem önkéntes nyugdíjpénztárhoz való beérkezését követő naptól számítódik, hanem a hiánypótlás maradéktalan beérkezését követően.
Ezen kérelmezők a békéltetői eljárásban azt sérelmezték, hogy a befektetésüket tartalmazó portfóliók negatív hozamot értek el, miközben erre álláspontjuk szerint a portfólió összetétele miatt nem kerülhetett volna sor. Az önkéntes nyugdíjpénztárak ezekben az eljárásokban azt emelték ki, hogy az alacsony kockázatú, illetve kockázatkerülő portfóliók sem rizikómentesek, ezek is lehetnek átmenetileg veszteségesek a kedvezőtlen befektetési környezet miatt. Az önkéntes nyugdíjpénztárak sem tőke-, sem hozamgaranciát nem vállaltak. Hangsúlyozták azt is, hogy ha valamely pénztártag kifizetést igényel egyéni nyugdíjszámlájának a terhére, úgy a kérelem benyújtását követően megállapított fordulónap szerinti árfolyammal számolják el a megtakarítását. Ha éppen kedvezőtlen az adott portfólió befektetési eredménye, a tag azt a kifizetési igényével nyomban realizálja is.
Önmagában az, hogy az önkéntes nyugdíjpénztár valamely választható portfóliója pillanatnyilag negatív hozamot mutat, nem jelenti azt, hogy az intézmény jogellenesen járt el, s nem jó gazda módjára bánt pénztártagjainak megtakarításával.
Bekövetkezhet ugyanis olyan kedvezőtlen változás (például: Covid–19-járvány, orosz–ukrán háború), amely a befektetések eredményét negatívan befolyásolja. Jogellenes magatartás, igazoltan felmerült kár és a kettő közötti okozati összefüggés bizonyítottságának hiányában kártérítés sem állapítható meg, így a PBT mindazon ügyekben megszüntette az eljárást, ahol a kártérítési igény a rendelkezésre álló adatok alapján nem volt igazolt.
A PBT határozatával két esetben viszont jóváhagyta a kérelmező és az érintett nyugdíjpénztár által kötött egyezséget. Az egyik ügyben a nyugdíjpénztár a hiánypótlási felhívást nem a belső szabályzatában foglaltaknak megfelelően küldte ki az egyösszegű nyugdíjszolgáltatást igénylő kérelmező részére. A másik esetben a pénztártag nyugdíjszolgáltatási igényt jelentett be az önkéntes nyugdíjpénztáránál egyéni számláján keletkezett megtakarítás egy részének felvételére vonatkozóan. Ezzel összefüggésben sérelmezte a nyugdíjszolgáltatás fordulónapjának megállapítását és az önkéntes nyugdíjpénztár elszámolását. Végül a felek megegyeztek, és az egymással történő elszámolás mellett a kérelmező másik önkéntes nyugdíjpénztárba történő átlépésével az érintett tagsági jogviszonya is megszűnt.
Mi a tanulság? Gazdálkodjunk okosan!
Ne pusztán egy tárgyévi önkéntes nyugdíjpénztári számlaértesítő alapján hozzunk döntést hosszú éveken át gyűjtött megtakarításunkról. Előzetesen a lehető legtöbb csatornán tájékozódjunk pénztári megtakarításunk felhasználását illetően. Az egyéni számlán elért megtakarítás tekintetében nincs szerződésben kikötött lejárati nap, mint egy nyugdíjbiztosításnál, hanem pénztártagként magunk határozhatjuk meg, hogy (a jogszabályoknak és az érintett önkéntes nyugdíjpénztár belső szabályzatainak megfelelően) mikor, milyen módon és milyen mértékben vesszük fel a pénzünket.
Különösen fontos ez az óvatosság kedvezőtlen befektetési időszakban.
Az önkéntes nyugdíjpénztárak készséggel nyújtanak tájékoztatást pénztártagjaik részére mind személyesen, telefonon és írásban a megtakarítás felhasználási lehetőségeiről. (Például tagi kölcsön igénylése; tízéves várakozási idő után csak a hozam felvétele; a pénztártag nyugdíjszolgáltatásra jogosultságától kezdve az egyéni nyugdíjszámláján lévő összeg meghatározott részének felvétele a tagdíjfizetés megszüntetésével; a elérésével az egyéni számláján felhalmozott összeg pénztárban való további fialtatása a tagdíjfizetés felfüggesztésével.)
