BUX 53,121.9
+1.10%
BUMIX 4,344.07
-0.18%
CETOP20 2,499.93
+0.11%
OTP 17,980
+1.32%
KPACK 8,500
+2.41%
-2.78%
0.00%
+0.52%
-0.45%
ZWACK 16,500
-1.20%
0.00%
ANY 1,550
-1.59%
RABA 1,360
-1.45%
+2.06%
+1.07%
-0.59%
-0.40%
0.00%
-3.49%
+2.35%
+1.49%
+0.70%
OTT1 149.2
0.00%
+0.43%
MOL 2,660
+1.37%
-0.33%
ALTEO 2,310
-1.70%
0.00%
-1.19%
EHEP 1,690
0.00%
0.00%
0.00%
MKB 1,972
0.00%
+0.28%
-0.12%
-1.74%
0.00%
SunDell 39,600
0.00%
-5.36%
-2.83%
+0.62%
-2.95%
-1.34%
NUTEX 15.74
+1.55%
GOPD 12,900
+1.57%
OXOTH 4,610
+0.22%
+4.67%
NAP 1,807
+2.32%
0.00%
+3.33%
Forrás
RND Solutions
Műtárgy

Őssajtot találtak egy egyiptomi sírban

Egy egyiptomi fáraódinasztia sírjában találták meg a világ legöregebb szilárd sajtját. A 3200 éves eledel tehén-, kecske- és juhtejből készülhetett, ám fertőzött volt: tudósok egy ma is ismert baktérium maradványait találták meg benne.

A világ legrégebbi kemény sajtját találták meg egy egyiptomi sírban augusztus közepén az egyiptomi Szakkarában. A Kr. e. 13. századi sírt, amelyben a XIX. egyiptomi dinasztia uralkodása idején élt Ptámeszt, Memphisz város vezetőjét temették el, már 1885-ben elkezdték feltárni, ám a futóhomok újra befedte, és csak 2010-ben fedezték fel megint.

Jó néhány éve a régészek törött köcsögök maradványait fedezték fel, ezek egyikében találták a megkövült fehéres anyagot, amelyről feltételezték, hogy valaha étel lehetett, azonban nem voltak biztosak abban, hogy pontosan milyen – adta hírül a BBC.

Mára kiderítették, hogy a massza nem más, mint sajt, amely legalább 3200 éves.

A szakemberek megtisztították a fehér massza fehérje-összetevőit, és folyadékkromatográfiával és tömegspektrométerrel elemezték az összetételüket. Azt találták, hogy a lelet egy tejtermék, amelyet tehén- és kecske- vagy juhtejből készítettek.

Fotó: BBC

A sajtot takaró vászonanyag elemzéséből kiderült, hogy azt szilárd, és nem folyékony anyag tárolásához használhatták, és mert nem találtak más specifikus jellemzőket, a szakemberek arra a következtetésre jutottak, hogy a tejtermék szilárd sajt volt.

A felfedezésnek nagy a jelentősége, mivel korábban nem volt bizonyíték arra, hogy az ősi Egyiptomban foglalkoztak volna sajtkészítéssel – állítják a régészeti munkálatokat végző tudósok. –

A vizsgált anyag valószínűleg a valaha talált legrégebbi szilárd sajtmaradvány

– mondta a BBC-nek Enrico Greco, a Catania Egyetem munkatársa, aki kollégáival együtt a Kairó Egyetemen a lelet elemzésén dolgozott.

A kutatók arról is beszámoltak, hogy olyan baktériumok jelenlétére utaló nyomokat találtak, amelyek a brucellózis nevű fertőzés kiváltásáért felelősek. Ez az első közvetlen biomolekuláris bizonyíték a fertőzés jelenlétére a Ramszesz-fáraók uralkodása idején, közvetett paleopatológiai bizonyítékot már korábban is találtak a szakemberek. Ez a betegség állatról emberre terjed, leginkább nem pasztörizált tejtermékek fogyasztásával.

A teljes cikket a Világgazdaság pénteki számában olvashatja

Kapcsolódó cikkek