A modern magyar festészet uralja a 2018-as toplistát
A hivatalos statisztikára ugyan még várni kell, de a nyilvános aukciók eredményei láttán nincs ok aggodalomra: pozitív volt a trend tavaly a hazai műkereskedelem árverési parkettjén. Bár az abszolút hazai rekord – Csontváry Traui tájkép naplemente idején című képének 240 millió forintos leütési ára – nem dőlt meg, de több életműrekord is megújult, és három festményért is több mint 100 millió forintot fizettek.
A legmagasabb áron elkelt festmények toplistáján az idei slágerfestő a három képpel is szereplő Rippl-Rónai József. Esetében a százmilliós határ átlépése régóta a levegőben lógott. Mivel a művészeti piac fölülről árazódik, egy ilyen jelentős leütés emeli a festő teljes életművének értékét is. Rippl-Rónaira a 2013-ban Párizsban megtartott, a magyar modernizmus gyökereit bemutató kiállítás óta esik nagyobb reflektorfény. A Musée d’Orsay öt művet is birtokol a festőtől, ebből kettőt ez után a tárlat után vásárolt meg az intézmény.
Míg korábban egy másik korszak nagy neveiért (Munkácsy Mihály, Csontváry Kosztka Tivadar, Gulácsy Lajos) nyúltak legmélyebben a zsebükbe az érdeklődők, a 2018-as toplistán egyértelműen a modern magyar festészet kiemelkedő alkotói dominálnak, Rippl-Rónai József mellett Perlrott Csaba Vilmos és Vaszary János. Egyúttal a magyar avantgárd festői, Kádár Béla és Bortnyik Sándor is megkapaszkodott a csúcson.
Vaszary János nélkül ma nincs hazai aukció, alkotásai rendkívül keresettek, esetében is várható volt az új életműrekord. Ráadásul a dekorativitás itthon és külföldön is divatos, ebbe pedig remekül illeszkedik Vaszary festészete. Némileg meglepő, hogy a viszonylag kis méretű, a pesti Duna-korzót ábrázoló képe érte el az új csúcsárat. Perlrott Csaba Vilmos a modernizmus és a magyar fauvista festészet kiemelkedő művésze. Fauve-oknak, azaz vadaknak nevezték az 1905-ös párizsi Őszi Szalon kiállításán bemutatkozó, új stílusban, erős színekkel festő fiatal művészeket. Őket igyekezett megmutatni és kontextusba helyezni néhány éve a Magyar vadak című kiállítás, amely számos külföldi helyszínen megfordult.
Kádár Béla Zenészek című, nagy méretű festménye először volt látható Magyarországon a Virág Judit Galéria aukciós kiállításán, korábban az Egyesült Államokban több tárlaton is szerepelt, és ott is értékesítették. Hosszú ideig az olajmágnás J. Paul Getty harmadik feleségének a tulajdonában volt. A legdrágább műtárgyak között kettő is szerepel a Franciaországban élő Reigl Judittól, aki a legértékesebb magyar női művésznek mondhatja magát. Vele kapcsolatban az volt a fő kérdés, hogy a magyar piac megadja-e érte a nemzetközi árát, mert ha igen, az fellendítheti a külföldön élő magyar művészek munkáinak hazaáramlását is.
Ha nem is akkora lendülettel, mint a nemzetközi piacokon, de itthon is megfigyelhető a kortárs művészet erősödése a műtárgypiacon. A nagyobb aukciósházak gazdagabb kortárskínálattal jelentkeztek, és megjelentek a kizárólag kortársakra szakosodott fiatal aukciósházak is, de a tekintélyes múltú BÁV is megrendezte a kizárólag kortárs munkákat kínáló estjét. | VG
A cikk a Világgazdaság január 7-i számában jelent meg
