Műtárgy

A MÁP Plusz is fenyegeti a műtárgypiacot

Közeleg a tavasz, amely arra a kérdésre is választ ad majd, hogy szélsőséges maradt-e a magyar aukció világa. Ha igen, a galériáknak több kihívásra is felelniük kell.

Hamarosan rajtol a tavaszi árverési szezon, amely azért is különösen izgalmas lesz, mert megmutatja, hogy a műtárgypiac maga mögött hagyta-e a decemberi kilengéseket – több életműrekord és magas leütési árak születtek, ugyanakkor számos tétel visszamaradt –, vagy továbbra is a szélsőségek jellemzik. Itthon a felszín alatt több átalakulás is zajlik: az egyik a generációváltás, amely mind a gyűjtőket, mind a szakembereket érinti. Megfigyelhetők trend- és korszakváltások, illetve új nevek beemelése, a kapcsolódó brandépítéssel. A felsorolásba kívánkozik egy új, mostanáig kevés hatást mutató, de a műtárgypiacot veszélyeztető tényező, a szuperállamkötvény (MÁP Plusz) bevezetése. Tavaly év végén mindenesetre még nem látszott, hogy jelentős összegeket vontak ki, de hogy a műtárgypiac befektetői jobb lehetőséget látnak-e a MÁP Pluszban, azt 2020 fogja megmutatni.

Fotó: MTI / Soós Lajos

Az a kérdés is felmerül, hogy vajon túl sok-e a licit. Decemberben minden napra jutott árverés, időnként több is. A Virág Judit Galéria októbertől decemberig három nagy árverést tartott, a BÁV négyet, a Kieselbach Galéria kettőt, a Nagyházi Galéria pedig kilencet. A kisebb aukciósházak programjait szinte lehetetlen összeszámolni, nem beszélve az online árverésekről. Nem meglepő, hogy Eleni Korani, az Ernst Galéria társtulajdonosa úgy vélekedik, hogy túl közel voltak egymáshoz az események, túl sok volt az eladásra kínált anyag, viszont túl kevés a különleges darab.

Az árkategóriában, zsánerben, korszakban hasonló festmények párhuzamos szerepeltetése akkor sem szerencsés, ha olyan művészektől származnak, mint például Vaszary János

– jegyezte meg.

Ugyanakkor októberben életműrekordok dőltek meg: Kádár Béla festménye 110 millióért, Schön­berger Armandé 85 millióért kelt el, decemberben pedig 190 millió forinton ütötték le Rippl-Rónai József Kertben című festményét. A top 10-es lista szinte mindegyik tétele új életműrekord, a legdrágább műtárgyak közé a 70 millió forintos küszöb felettiekkel lehetett bekerülni. Ezek között a már említett Vaszary János három festménye is szerepel. A pesti Duna-korzót ábrázoló képét 2018 decemberében az azóta elhunyt filmproducer, Andy Vajna vásárolta meg 140 millió forintért.

A teljes cikket a Világgazdaság hétfői számában olvashatja

várakozások kockázatok 2020 műtárgypiac Eleni Korani
Kapcsolódó cikkek