Idén még két online közvetített aukciót rendez a Virág Judit Galéria, december 18-án háború utáni és kortárs műveket árvereznek, december 19-én pedig a hagyományos téli licit következik. Az utóbbi két sztártétele Munkácsy Mihály Naplemente című festménye és Tihanyi Lajos Aktja.
Munkácsy Naplementéje kétségkívül a téli aukció egyik legnagyobb szenzációja.
Az 50 millió forintos kikiáltási árról induló, kivételes kvalitású, impresszionisztikus tájképről száz évig semmit sem tudtak a művészettörténészek, mivel a mű az Egyesült Államokban lappangott.
Egykor a San Franciscó-i világkiállításon volt látható másik ötszáz magyar mű között, a világháború után azonban már nem került haza. A Naplemente 80-120 millió forintos becsértékével valószínűsíti, hogy a téli aukciós szezonban a legmagasabb árat adják érte. Szintén több mint száz évig nem került a magyar közönség elé Tihanyi Lajos Aktja, amelynek hátoldalán egy korábban ismeretlen női portré látható. A katalógusban hosszú és érdekes tanulmány olvasható a festményről. A 40 millió forintos kikiáltási árról induló alkotás – amelynek párdarabja a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményében található – várhatóan az idei aukciós szezon egyik legnagyobb meglepetése lesz, becsértéke ugyancsak 80-120 millió forint. A festmény jelentőségét fokozza, hogy az 1930-as években közvetlen a festőtől vásárolta meg a korszak legendás hírű filmese, a lovagi címet is elnyerőt Sir Alexander Korda (Korda Sándor), és azóta is a család tulajdonában volt. A Korda testvérek a Tihanyi-életmű legjelentősebb gyűjtői voltak.
Scheiber Hugó Berlinben alkotta meg nagyvárossorozatának legszebb és legizgalmasabb darabjait. A Világváros (Potsdamer Banhof) című festménye 50-70 milliós becsértékkel a berlini időszak egyik fontos darabja. Egykor az ismert újságíró és műfordító, Barabás Béla tulajdonában volt. A műért 30 millió forintért indul a licit az árverésen. A magyar kubizmus egyik különleges darabja, Szobotka Imre Fekvő alakja – amelyet az utóbbi negyven évben az eltűnt művek között tartottak számon – most 20 millión kezd, és 30–40 millió forint közötti leütési árat várnak érte. Felszaladhat az értéke Vaszary János Reggelizőasztal című csendéletének – becsértéke 40-60 millió, és ez a festőművész expresszív korszakának kulcsdarabja –, valamint Aba-Novák Vilmos Székely falu (Tótfalu) című temperájának is, amelynek becsértéke 30-40 millió forint.
Fotó: Virág Judit Galéria
A novemberi kortárs aukciójuk sikere után Virág Juditék ezt a vonalat is viszik tovább, december 18-án újabb 59 tétel kerül kalapács alá, köztük Reigl Judit, Lakner László, Rozsda Endre, Fiedler Ferenc, Nádler István és Méhes László művei.
A háború utáni és kortárs aukción a legmagasabb kikiáltási árról, 10 millió forintról Reigl Judit Folyamat című műve indul.
Az idén elhunyt festőművész elismertsége és műveinek ára egyébként is növekedőben volt, és most fokozódott. A galéria novemberi árverésén is egy Reigl-kép érte el a legmagasabb, 44 millió forintos árat. Reigl Judit 1973 és 1980 között a Folyamat képcikluson dolgozott, ennek a sorozatnak része a most árverésre vitt munka is. A kép az anyag és a hordozó viselkedésén, a különféle faktúrákon túl az alkotás folyamatával foglalkozik, becsértéke 20-26 millió forint.
Lakner László néhány évig tartó szürnaturalista időszakának egyik izgalmas darabja a Konyhai csendélet, amely a téma barokk változatát eleveníti fel.
A kép kezdőára 7,5, becsértéke 15-20 millió forint.
Nádler István most a hazai aukciók sztárja, tőle több mű is kalapács alá kerül. A Budapesti Műhely alapító tagjaként módszeresen kutatta a formák és a színek kapcsolatait: 7,5 millió forintról induló Csavarás című festményének motívuma Rubik Ernő kígyójátékához hasonlít. Hétmillió forintnál kezdődik a licit a Fekete (Black) című monumentális festményéért, amely egyedülálló darabja a művész kilencvenes évekbeli önreflektív alkotásainak. A Virág Judit Galéria profiljába tartozó Zsolnay-tárgyak között szintén találni izgalmas gyűjtői darabokat, egy századfordulós mákvirágos vázának például 8-12 milliós a becsértéke.
