A hazai viszonylatban hiánypótló, kétévente megjelenő A magyar művészek aukciós piaca című kiadvány a leütési árak – és akár az el nem kelt művek – összegzésével segíti azokat, akik műgyűjteményt építenek, vagy befektetési célból vásárolnak műalkotásokat. A toplisták elsősorban az Artprice nevű nemzetközi keresőoldal adatbázisának számain alapulnak, itt a világ szinte összes aukciós eredménye megtalálható. A pontosság kedvéért a kiadvány készítői a számítások során figyelembe veszik a magyar aukciósházak Műtárgy.com-nak továbbított adatait is. A szerkesztők ezekből az adatbázisokból különböző rangsorokat állítanak össze az élő és a nem élő magyar művészekkel kapcsolatban, amelyek támpontot adhatnak a piaci trendek értelmezéséhez.

France, Bouches du Rhone, Aix en Provence, Vasarely Foundation erected between 1971 and 1976 by Victor Vasarely, monumental works by the artist (Photo by MAISANT Ludovic / hemis.fr / hemis.fr / Hemis via AFP)
Victor Vasarely monumentális alkotásai a Vasarely Alapítvány múzeumában, Aix-en-Provence-ban. Fotó: AFP

 

Ők hárman verik a mezőnyt

Victor Vasarely, Hantai Simon és Moholy-Nagy László elsősorban nemzetközi ismertségüknek és a külföldi árveréseken elért erős eredményeiknek köszönhetően uralják a magyar művészek piacát. 

Ennek a három művésznek annyira komoly a nemzetközi ismertsége és forgalma, hogy többnyire el sem jutnak a műveik a magyar aukciósházakhoz.

„Nincs is igazán értelme a hazai piacon értékesíteni, mert külföldön sokkal magasabb összegekért kelnek el az alkotásaik. Ritkán fordul elő, hogy előbukkan tőlük egy-egy eredeti munka hazai gyűjteményekből – legutóbb egy Moholy-Nagy-festményt 22 millió forintért ütöttek le a Virág Judit Galéria őszi aukcióján. Párizsban viszont néhány hete egy művészeti vásáron 1,1-1,5 millió euróért volt kiállítva két műve, tehát szemmel látható a különbség a két árszint között” – mondta a Világgazdaságnak Kollmann Szilvia, a Műtárgy.com ügyvezetője, művészeti tanácsadó. Külföldön mindhárom magyar alkotó műveit nagyon jelentős magángyűjteményekben találjuk meg, mivel kint értek el komoly sikereket, óriási nevekké válva. Itthon ellenben a hazai vásárlók kevésbé keresik az alkotásaikat, és Kollmann Szilvia tapasztalatai szerint kevés gyűjtőnek vannak alapos ismereteik róluk.

 

Hogy áll a piac?

Az idei kiadvány szerint összességében mind az élő, mind a nem élő művészek aukciós forgalmában visszaesés tapasztalható, ami összhangban áll a nemzetközi piacokon tapasztalható trenddel, bár az is igaz, hogy ez a szám még csupán a 2023-as év első féléves adatait tükrözi. „A piac akár az év végéig felpöröghet, de az már várható, hogy a 2023-as év egészének aukciós eredménye alacsonyabb lesz, mint a 2022-es évé” – tette hozzá a műtárgypiaci szakértő.

On March 16, 2015, a visitor to the Bauhaus Archive Museum of Design in the newly designed exhibition rooms in Berlin will see a light prop for an electric stage (from 1930) by the artist Laszlo Moholy-Nagy. The museum redesigned the permanent exhibition and presented 100 new objects in a special exhibition. Photo: Britta Pedersen / dpa | usage worldwide (Photo by BRITTA PEDERSEN / dpa-Zentralbild / dpa Picture-Alliance via AFP)
Egy Moholy-Nagy-mű a berlini Bauhaus Archive-ban.
Fotó: AFP

 

Fajó, Lantos, Bak, Konok „kedvéért” idén egy új kategória debütált

„A kortárs művészet már az első kiadványunk szerkesztésének idején, 2017-ben is nagyon fontos volt a művészeti kurátoroknak, a gyűjtőknek. Fajó János, Bak Imre, Konok Tamás művei abszolút keresettek voltak, és ezek a művészek akkor még az élők közé tartoztak – magyarázta Kollmann Szilvia. – Viszont néhány évvel később, amikor már sajnos elhunytak, egy kategóriában kellett őket kezelnünk a 19., 20. század klasszikus mestereivel, ebben a kategóriában viszont nem tudtuk a kortárs művészetben betöltött jelentőségüket kellőképpen illusztrálni. Épp ezért idén először a nem élő művészek kategóriájában létrehoztunk egy új rangsort, ez a 2000 után elhunyt művészek listája. Itt Hantai Simon, Reigl Judit, Bak Imre, Gyarmathy Tihamér, Csernus Tibor, Birkás Ákos, Kepes György, Fajó János, Fiedler Ferenc és Hencze Tamás szerepel az első tízben.”

A visitor walks past artworks by Hungarian abstract painter Simon Hantai (1922-2008) during a press visit at the Louis Vuitton Foundation in Paris on May 17, 2022. "Simon Hantai, The Centanary exhibition", which celebrates the centenary of hantai's birth, runs from May 18 to August 29, 2022. (Photo by BERTRAND GUAY / AFP) / RESTRICTED TO EDITORIAL USE - MANDATORY MENTION OF THE ARTIST UPON PUBLICATION - TO ILLUSTRATE THE EVENT AS SPECIFIED IN THE CAPTION
Hantai Simon-kiállítás a Louis Vuitton Foundation-ben, Párizsban.
Fotó: AFP

 

A legértékesebbek között: Hantai Simon

Izgalmas eredmény, hogy a legértékesebb magyar műalkotások piacát húsz művész alkotásai képviselik, de csak tizenhárom művésznek szerepel egynél több műalkotása a listán. Ellentétben a top 50 nem élő művész rangsorával, ahol Vasarely áll az első helyen, ezt a listát Hantai Simon művei vezetik a teljes aukciós forgalom és az eladott tételek számát tekintve. 

A száz legdrágább magyar képzőművészeti alkotás összértéke 2023. június 30-án 23,43 milliárd forint, míg a küszöbár 120 millió forint volt.

Bozó Szabolcs a lista élére ugrott idén

A legdinamikusabban fejlődő szektor az élő művészeké, hiszen évről évre bővül, 2022-ben pedig megháromszorozódott az összesített aukciós forgalmuk. A top 25 élő művész teljes aukciós forgalma ekkor majdnem elérte az 1,5 milliárd forintot.

Ezen a listán új szereplő és a legfiatalabb alkotó az 1992-es születésű Bozó Szabolcs, aki csupán másfél éve debütált az aukciós piacon, és azonnal felugrott az élő magyar művészek rangsorának élére. A 2022-es áprilisi bemutatkozása teljesen megváltoztatta az erőviszonyokat ebben a szegmensben. A 2023-as – különösen a hongkongi – árveréseken elért rendkívül erős eredményeinek köszönhetően az egyéves aukciós eladásai már összevethetők más élvonalbeli élő művészek elmúlt tíz évének aukciós teljesítményével.

A befektetők figyelmét Kollmann Szilvia ugyanakkor felhívja arra is, hogy nem elég egy adat alapján döntéseket hozni. 

Például „az aukciókon el nem kelt művek” arányát is fontos nézni egy-egy művész stabilitásának megítélésekor. 

„A vásárláskor azt is figyelembe kell venni, milyen hazai és nemzetközi közgyűjteményekben szerepelnek a művész alkotásai, hol állít ki, milyen galéria képviseli” – tette hozzá, hangsúlyozva, hogy a kiadvány csak a másodlagos piac eladásait tükrözi, de az élő – főleg a fiatal vagy középgenerációs – művészek általában az elsődleges piacra dolgoznak, azaz a műveik minimum ötven százalékát galériák értékesítik.

 

Nők a pályán

A magyar kortárs művészeti piac a globális művészeti piachoz hasonlóan egyre nagyobb érdeklődést mutat a női művészek alkotásai iránt. A 2022-es év rendkívül sikeresnek mondható, hiszen a 2021-es eredményekhez képest több művész is három számjegyű növekedést mutatott a ranglista élén: Keserü Ilona, Maurer Dóra, Molnár Vera és Ackermann Rita.

 

Az élő művészek toplistájának első tíz-tizenöt helyezettjének műveit Kollmann Szilvia egyértelműen jó befektetésnek tartja, és hangsúlyozza, hogy a magyar művészek árai még mindig nagyon messze vannak a kortárs nemzetközi művészek áraitól. 

Míg Baknak vagy Nádlernek a 200–500 ezer eurós művészek között lenne a helye nemzetközi viszonyításban, a 20–100 ezres kategóriában vannak.

„Az, hogy emelkedni fog-e az áruk, nagyon összetett kérdés, van potenciál a magyar művészekben, de akkor ugorhatnak meg jelentősebben az áraik, ha például egy rangos külföldi galéria is képviseli őket, ez Maurer Dóra, Keserü Ilona vagy Bozó Szabolcs esetében is így történt.”