Az Artnet szakportál által megkérdezett művészeti tanácsadók szerint 2024-ben tovább fog erősödni az a tendencia, hogy a műtárgypiac elsősorban a kortársakra fókuszál. A szakértők már korábban figyelmeztettek arra a veszélyre, hogy
- a Közel-Keleten és Ukrajnában dúló háború,
- az és
- az átláthatatlan, olykor zavaros gazdasági folyamatok hatásai
komolyan megrázhatják a globális művészeti piacot. Egyelőre azonban semmi drámai nem történt, a csökkenés mértéke nem fenyeget összeomlással.
Néhai Microsoft-alapító tolta a Christie’s szekerét
Ahogy a Világgazdaság korábban megírta, a Christie’s vezérigazgatója, Guillaume Cerutti a kihívást jelentő makrokörnyezetet és a művészeti piac zsugorodását említette kulcstényezőként tavaly a 2022-höz képest alacsonyabb aukciós eladásokban, 2023-at pedig a paradoxonok évének nevezte. A képet árnyalja, hogy Paul Allen néhai Microsoft-alapító kollekcióját hihetetlen összegért tudták értékesíteni tavalyelőtt.
A gyűjtemény önmagában annyit hozott, mint egy teljes tavaszi vagy őszi szezon: 1,6 milliárd dollárral növelte a Christie’s 2022-es eredményét.
Az aukciósházak mostanában sokkal inkább ki vannak szolgáltatva, miután a legtöbben blue chipnek számító műtárgyakat adnak be aukcionáltatni.
A fiatal művészek egyre nehezebben találnak kiállítási lehetőséget, kiélezett a verseny. Sokkal többen lépnek be a piacra, mint huszonöt vagy harminc évvel ezelőtt. Bár világszerte mintegy húszezer galéria működik, a kiállítási lehetőségekért és a galériai reprezentációért versengők száma a korábbinál jóval magasabb.
Az Artnet által megkérdezett svájci művészeti tanácsadó, Thomas Stauffer szerint 2024-ben erősödik majd az a tendencia, hogy korábban alulreprezentált és marginalizált alkotók, mozgalmak és csoportok kerülnek be a fősodorba, különös tekintettel a skandináv számik vagy a brazil és más latin-amerikai országok őslakosainak művészetére. A kurátorok, kutatók, múzeumigazgatók és galériák ugyanis egyre nagyobb érdeklődést mutatnak ebbe az irányba. A tavalyi Velencei Biennálén először megrendezett Sámi Pavilon úttörő példája volt annak, hogy a bennszülött művészet hogyan nyer elismerést világszerte. Ezen a területen egyébként még sok a felfedezésre váró művész, és óriási piaci lehetőségek is rejlenek benne.
2024-ben fő témává válhat Közép- és Latin-Amerika avantgárd és a női alkotói. A női művészek még mindig lényegesen kevesebbet szerepelnek múzeumokban és galériákban világszerte, mint a férfiak. A nők árai ráadásul még mindig elmaradnak a férfiak alkotásaitól. „Az idei valószínűleg a női művészek éve lesz” – ezt már Karen Boyer, Miamiban dolgozó műtárgypiaci tanácsadó jegyezte meg.
A művészeti vásárokon visszaestek az eladások 2023-ban, miközben a vevők lassabban döntenek, gyakrabban – és sikeresebben – alkudnak. Az ágazati szereplők kíváncsian várják a következő nagy művészeti vásárok, például a London Art Fair és a Frieze L. A. eredményeit.
Mary-Kate O’Hare, a Citi Private Bank művészeti tanácsadója és New York-i pénzügyi részlegének társvezetője úgy véli, hogy
privátbanki ügyfelei jobban átgondolják, miért gyűjtenek, mit vesznek, és ezekért mennyit hajlandók fizetni.
Szerinte a tavaly tapasztalt átrendeződés tovább folytatódik, mert a piac racionálisabb lett, kevesebb a spekuláció.
A másodlagos piac is inkább észszerű vételi árakkal és alkukészséggel reagált, az eladóknak vissza kell fogniuk elvárásaikat. A privát bankár szerint 2024 lehetőségeket kínál azoknak a gyűjtőknek, akik ismertebb, bevált művészekre koncentrálnak.
Az az általános vélekedés, hogy a baby boomer generáció számos jelentős művészeti gyűjteményét adják el, az ezekben található alkotások ráadásul már bizonyítottak befektetési szempontból is. Az újra piacra kerülő munkák és a női festők iránti erősödő kereslet miatt pedig vannak olyan szakértők, akik 2024 tavaszára növekedést jósolnak.
