
Befektetők uralják a belvárosi lakáspiacot, ahol az Airbnb-moratórium sem töri le az árakat
Tavaly nyár óta a korábbiaknál nagyobb számban vannak jelen ázsiai vevőcsoportok a budapesti ingatlanpiacon, amely az időközben érvénybe lépett Airbnb-moratórium miatt sem lett kevésbé vonzó, noha egyre több jel mutat a szektor tervbe vett minimalizálására.

A belvárosi lakáspiac specialitásairól Ben Ezra Orrán, a Central Home ügyvezető igazgatója beszélt a VG Négyzetméter friss epizódjában.
A bérbeadásra vásárló befektetők nem készülnek eladni a korábban vett lakásokat, a bérbeadási lehetőségek az Airbnb előtt is vonzották a befektetőket Ben Ezra Orrán, a Central Home ügyvezető igazgatója szerint, aki úgy véli, hogy
a hosszú távú kiadásra fognak áttérni a belvárosi lakástulajdonosok.
Tavaly visszatértek azok a befektetők, akik továbbadásra vásárolnak ingatlanokat, általuk markánsan nőtt a tranzakciószám.
Mellettük 2024 nyarán nagyobb számban jelentek meg ázsiai vevőcsoportok a belvárosi lakáspiacon.
Mennyibe kerülnek az eladó belvárosi lakások?
A forint gyengülése most újabb országokból hozhat vásárlókat, az élénkülő kereslet pedig megemelheti az árakat.
- Az V. kerületben, valamint az I. és II. kerület egyes részein kétmilliós négyzetméter árakon adják a használt, de jó állapotú lakásokat,
- a VII. és a XIII. kerületben 1,6 millió forint a jellemző árszint, míg
- a kiemelt területeken, például a Parlament környékén, vagy a dunai panorámás belvárosi ingatlanok körében már 4,5 milliós négyzetméter árral simán lehet számolni.
A belvárosban nem hitelből, hanem készpénzzel vásárolnak a vevők, akik kevés kivétellel továbbadásra vesznek ingatlanokat és főleg a kétszobás felújított, újszerű lakásokat keresik. Miután kiszámíthatatlan a felújítási költség, a felújítandó lakások esetében 15 százalékra nőtt az alku mértéke, a felújított, jó állapotú, azonnal bérbeadható lakásoknál 5 százalékot általában nem haladta meg.
A kiemelt belvárosi területeken alig van, vagy egyszerűen nincs eladó lakás, bár vannak tranzakciók, de egyedi árazással
– tudtuk meg.
A 3,7 százalékos tavalyi infláció mellett a belvárosi lakásárak tavaly 5 százalékkal drágultak, a kiemelt területeken még többel.
A belvárosi ingatlanpiac stabil befektetési lehetőséget kínál továbbra is,
talán a legmarkánsabban az állampapírok lejárata és a kamatok változása az, ami érintheti, de továbbra is befektetési célú terület marad – összegezte a szakember.
A beszélgetés során szó esett:
- Kik vásárolnak, milyen lakásokat keresnek most a belvárosban? (–4.57)
- Mire lehet számítani az állampapírok csökkenő hozama nyomán a lakáspiacon? (4.58–8.26)
- Mennyiben befolyásolja a befektetői keresletet az Airbnb-moratórium? (8.27–11.28)
- Rengeteg lakás érkezése várható a hosszú távú bérleti piacra, túlkereslet van a belvárosi albérletek körben (11:29–14:34)
- Túlárazott a lakások egy része, nagy az árakban a szórás, mi a valós ársáv? (14.35–19.49 )
- Kik a belvárosi eladók, mi történhet a letelepedési engedély feltételeinek módosítása után? (19.50–22.58)
- Okozott-e kivárást a beharangozott áremelkedés? (22.59–24.46)
- Magyarország ingatlanpiaca a drasztikus áremelkedés ellenére versenyképes (24.46–35.47)
A teljes beszélgetést itt hallgathatják meg:
A VG további podcastjeit pedig ezen a linken érhetik el.



