A megfizethető lakhatást, a költségek mérséklését az Új Gazdaságpolitikai Akciótervben összesen öt intézkedés célozza. A leggyorsabb hatást előreláthatóan a lakhatási támogatás bevezetése lesz.
Mint az sokszor és határozottan elhangzott, lakhatási kérdésnek tekinti a kormány a budapesti Airbnb-piac szabályozását, ahol jelentős szigorításokat vezetnek be.
Mindenekelőtt életbe lép az engedélyezési moratórium, azaz 2025-ben és 2026-ban nem lehet nyilvántartásba vetetni a fővárosban rövid távú lakáskiadás céljából újabb ingatlanokat.
Ezzel
gátat szabhatnak az Airbnb-hatásnak, ami a hosszú távú bérleti piacon kínálatcsökkenést és ezáltal áremelkedést okozott,
most viszont a kínálat növekedésével a bérleti díjak emelkedését, sőt, csökkenését is eredményezheti a várakozások szerint.
Budapest növekvő turistaforgalmára építve és abból profitálva egyre több lakást hasznosítottak szálláshelyként, kivonva azokat a helyben élők lakhatását szolgáló albérletek piacról. A moratóriumról szóló döntés kihirdetésekor már több mint 13 ezer, zömében a belső kerületekben lévő lakás szolgált magán- és egyéb szálláshelyként.
Az Airbnb-moratórium mellett Budapesten a magánszálláshelyek után fizetendő éves átalányadó lakószobánként 38 400 forintról 150 ezerre, azaz négyszeresére emelkedik, ez piaci szereplők szerint egy szoba havi profitjának megfelelő összeg már.
A lakásbérleti piac rendezése érdekében az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv részeként megkezdődött a lakásbérleti díjak és szerződések felülvizsgálata, aminek keretében egységes mintaszerződéseket is kidolgoznak a bérbeadók és a bérlők biztonsága, a tiszta és átlátható viszonyok megteremtése érdekében.
Januártól új adókedvezménnyel segíti a kormány a 35 év alatti munkavállalók lakhatását, amit a jelenlegi kedvezményes adózású, lakáscélú béren kívüli juttatásként adható 450 ezer forintos kereten felül biztosíthatnak a munkáltatók.
Régi terv került ismét terítékre, eszerint megvalósulhat a Diákváros projekt, amely 12 ezer fiatal számára biztosít kollégiumi férőhelyet. A felsőoktatási hallgatók lakhatási helyzetének javítását a kollégiumi férőhelyek számának jelentősen emelése szolgálja, hiszen így nem szorulnak ki a magánlakások piacára, ahol a kollégiumi díjakat jelentősen meghaladó összeget kénytelenek fizetni a fiatalok, illetve szüleik.
Egyelőre nem közöltek részleteket a Diákváros projektről, ami várhatóan a Lakhatási Tőkeprogram keretében, ingatlanalapok részvételével valósulhat meg. Fontos hatása lesz a lakhatási költségekre a másik oldalon is, hiszen
a kollégiumokba költöző 12 ezer diák után felszabaduló albérletekbe új bérlők költözhetnek, ami a kínálat jelentős bővülését eredményezi és a bérleti díjak emelkedése ellen hat a hosszú távú lakáskiadás piacán.
Az otthonteremtésben és a lakhatásban is szerepel, hogy a 35 év alatti, első zöld lakásukat vásárlók számára hét hónapon át, 2025. április 1-jétől – 2025. október 31-ig önkéntes kamatplafont vezetnek be a bankok.
Az éves fix kamat az első öt évre kedvezményesen maximum 5 százalék, a jelzáloghitelnek pedig egyéb folyósítási, elbírálási, közvetítői stb. banki díja nincsen, ez összességében jelentősen csökkenti a fiatalok lakhatási kiadásait.
NGM: kiemelt cél a megfizethető lakhatás támogatása
A jövőre három százalék körüli gazdasági növekedésből a családoknak bőven kell részesülniük – áll a szaktárca közleményében.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.