A fémek reptették a kínai ipart
A kínai ipari termelés 7 százalékkal nőtt éves bázison áprilisban. Az elemzők 6,3 százalékos növekedést vártak. A bányászaton kívül minden szegmens bővült tavaly áprilishoz képest. A részletes adatok szerint az ipari termelés két zászlóshajója az acél- és az alumíniumkohászat volt.
Az acélgyártás négyéves csúcsra pörgött a negyedik hónapban: a világ legnagyobb acélgyártója havi bázison 3,7 százalékkal növelte termelését, ami 76,7 millió tonnára emelkedett áprilisban. A rekordadatnak több oka van. A téli időszakban Észak-Kína legtöbb nagyvárosában a légszennyezésre hivatkozva korlátozták a fémelőállítást, a kényszerpihenő alatt pedig új kapacitásokat állítottak hadrendbe. Elemzők szerint nemcsak a kínai acélgyártás, de az export is meredeken emelkedik az Egyesült Államokkal való kereskedelmi konfliktus ellenére.
Kína a világ legnagyobb alumíniumtermelője is, éves bázison 1,1 százalékkal növelte a fém előállítását, áprilisban összesen 2,8 millió tonnát gyártott. A háttérben itt is a március 15-ig tartó téli korlátozások állnak. Március közepén még bőven esett a fém jegyzése, ám miután az Egyesült Államok szankciókat vetett ki az orosz Rusalra, az alumínium árfolyama két hét alatt több mint 27 százalékot emelkedett, ami kapacitásnövelésre buzdította a kínai gyártókat.
Szintén tegnapi adat, hogy valamelyest lassult a kínai kiskereskedelem: 9,4 százalékos lett a bővülés áprilisban a 10 százalékos elemzői konszenzus helyett.
