Kiütnék a szankciófegyvert Trump kezéből
Ismét elbizonytalanította a befektetőket Donald Trump amerikai elnök, akinek saját bevallása szerint nem tetszik a Kínával folytatott kereskedelmi tárgyalások alakulása. Szavainak hatására tegnap gyengültek az ázsiai tőzsdeindexek, a japán Nikkei például 1,4, a Sanghai Composite 0,6 százalékkal csúszott lejjebb.
Az amerikai elnök dél-koreai kollégájával, Mun Dzseinnel tartott sajtótájékoztatóján közölte: azt akarja, hogy „meglehetősen gyorsan haladjanak az amerikai–kínai kereskedelmi tárgyalások”, és a cél változatlanul Washington jelentős külkereskedelmi hiányának a csökkentése. Trump azt várja el Kínától, hogy két év alatt 200 milliárd dollárral többet importáljon az Egyesült Államokból – szakértők szerint azonban ez egyszerűen képtelenség. Az Egyesült Államok tavaly Kínából mintegy 505 milliárd dollár értékben vásárolt árucikkeket – a mobiltelefontól a számítógépen és a cipőn keresztül a konyhai berendezésekig –, a kivitele pedig 130 milliárd dollár körül alakult, méghozzá többnyire nagy értékű üzletek – repülőgép-megrendelések és a szójaszállítás – révén. A szolgáltatóiparban például folyamatosan nő az amerikai többlet, tavaly már elérte a 36,8 milliárd dollárt. Az amerikai külkereskedelmi hiány Kínával szemben így tavaly „csak” 375 milliárd dollárt tett ki a Trump által emlegetett 500 milliárd helyett.
A külkereskedelmi mérleget ki lehetne egyensúlyozni például azzal, ha az Egyesült Államok kevesebbet importálna Kínából, de Pekingnek csekély a beleszólása, hogy mekkora az igény árucikkei iránt az amerikai piacon – emlékeztetett elemzésében a CNBC. Kína tavaly több mint 70 milliárd dollárnyi értékben szállított csak mobiltelefont az Egyesült Államokba, és senki sem tudja, kevesebbet vásárolnának-e az amerikaiak ebből az árukörből, ha azt vámok terhelnék. Ami a Kínába irányuló amerikai export növelését illeti, az még ennél is problematikusabb, a gazdaság ugyanis két év alatt nem tudna 200 milliárd dollárnyival több árut előállítani. „Ha Kínának adnánk el az utolsó szemig minden szójababot, amink csak van, az is csupán a 200 milliárd töredékét tenné ki” – mondta a hírtelevíziónak Stefan Selig, a Bridgepark Advisors pénzügyi és tanácsadó cég befektetési bankára, aki szerint ugyanez igaz a Boeing repülőgépeire és a Ford teherautóira is. Még ha Peking hajlandó lenne is 200 milliárd dollár értékben amerikai termékeket vásárolni, a 4 százalék alatti munkanélküliség mellett nem lenne elegendő képzett munkaerő az Egyesült Államokban ahhoz, hogy megtermeljék ezeket a javakat.
Trump lehűtötte a kedélyeket a ZTE kínai telekommunikációs felszereléseket gyártó céggel kapcsolatban is. Félig cáfolta, félig megerősítette a The Wall Street Journal értesülését: tagadta, hogy megszületett volna a megállapodás, de megerősítette, hogy módosításokat kényszerítenének ki a cég menedzsmentjében és újabb, ezúttal 1,3 milliárd dolláros büntetést szabnának ki rá. A ZTE-nek egyébként a Bloomberg információi szerint eddig legalább 20 milliárd jüan (3,1 milliárd dollár) veszteséget okozott, hogy Washington áprilisban hét évre eltiltotta az amerikai technológia használatától.
A ZTE-vel kapcsolatos esetleges megegyezés vihart kavart a kongresszusban is, ahol republikánus és demokrata törvényhozók egy része is nemzetbiztonsági kockázatot lát a vállalatban. A szenátus bankügyekkel foglalkozó szakbizottsága ezért 23-2 arányban megszavazott egy törvényjavaslatot, amely korlátozza Trump hatáskörét arra, hogy megszüntessen kínai telekommunikációs cégek ellen hozott szankciókat. A republikánus többségű képviselőházban pedig fontolgatnak egy olyan javaslatot, amely megtiltaná a ZTE és a Huawei termékeinek forgalmazását mindaddig, amíg nemzetbiztonsági illetékesek nem minősítik őket ártalmatlannak.
