Londonnak nincsenek adui Brüsszellel szemben

A britek többsége ma már az Európai Unióban maradásra szavazna – derült ki a legfrissebb felmérési elemzésekből. „Durván fogalmazva az idősebb, kilépéspárti szavazók meghalnak – és egyre több fiatalabb maradáspárti válik választókorúvá” – magyarázta a jelenséget Peter Kellner elemző, a YouGov nemzetközi közvélemény-kutató intézet volt elnöke, aki ezt konkrét számokkal támasztotta alá. A 2016-os népszavazáson 1,3 millióval többen szavaztak a kilépésre, mint a maradásra, és azóta nagyjából 1,2 millió szavazópolgár halt meg, miközben 1,4 millióan érték el a választókort. „Vagyis a demográfia megfelezte a kilépéspártiak előnyét” – fogalmazott. A YouGov tavaly tizennégy felmérést készített arról, „jónak” vagy „rossznak” tartják-e a britek a Brexitet, és az utóbbit válaszolók aránya lassan, de folyamatosan növekszik. A legutolsó felmérések szerint már a megkérdezettek 51 százaléka maradna az EU-ban, és 41 százalékra olvadt a kilépéspártiak aránya.

A Brexit egyre jobban aggasztja a mezőgazdasági termelőket és az élelmiszeripart is. A Nemzeti Gazdaszövetség (NFU) és partnerei közös felhívással fordultak a kormányhoz, amelyben garanciákat követelnek arra, hogy a kilépés után is elegendő állandó és szezonális uniós munkaerőt alkalmazhatnak majd, és „súrlódásmentes” marad a kereskedelmi forgalom a kontinenssel. A kabinet azonban egyelőre csak annyit ígérhet, hogy az átmeneti folyamat végéig, vagyis 2020 decemberéig vehetnek fel uniós munkavállalókat, akik utána az Egyesült Királyságban maradhatnak – erősítette meg a BBC-nek egy kormányszóvivő.

Az EU és Nagy-Britannia hosszú távú kapcsolatait szabályozó megállapodáshoz viszont egy lépéssel sem kerültek közelebb, és Michel Barnier, az Európai Bizottság főtárgyalója a hétvégén ismét figyelmeztette Theresa Mayt, hogy az egyezségből nem is lesz semmi, ha nem áll elő az eddigieknél „realistább javaslatokkal”.

A megállapodás nélküli kilépésre pedig gyakorlatilag egyáltalán nincs felkészülve a kabinet, s a „lehetőségei minden héttel csökkennek” – tudta meg Brexittel foglalkozó magas rangú brit tisztségviselőktől a Financial Times. Nem hoztak például létre egyetlen független szabályozó testületet sem, amelyik átvenné az uniós hivatalok szerepét többek között a gyógyszer-engedélyezés vagy a nukleáris biztonság területén. Az alternatívák hiánya miatt a kormány arra kényszerülhet, hogy tetszik vagy sem, végül el kell fogadnia Brüsszel feltételeit.