Tanácsadóként segíti Belgrádot a valutaalap

Egy újabb megállapodást köt Szerbia a Nemzetközi Valutaalappal (IMF). A washingtoni hitelező küldöttségével az új pénzügyminiszter már megállapodott, a végleges verziót a valutaalap végrehajtó bizottsága júliusban „szentesíti”. Az egyeztetést korábban azért halasztották el, mert Dusan Vujovic korábbi tárcavezető lemondott. Utódját, Sinisa Malit – aki előtte Belgrád főpolgármestere volt – június elején nevezték ki. Az új megállapodás az IMF és Szerbia között nem hitelre, hanem tanácsadásra és megfigyelői tevékenységre vonatkozik. A cél a makrogazdasági és pénzügyi stabilitás megőrzése. A megállapodás szerint az IMF szakmailag támogatja a szerb kormány további reformintézkedéseit. A Szerbia és a Nemzetközi Valutaalap közötti 1,2 milliárd eurós készenléti hitelről szóló megállapodás a korábbi pénzügyminiszter, Dusan Vujovic közvetítésével 2014-ben jött létre, és az év elején járt le. Szerbia a pénzt nem használta fel, az IMF pedig sikeresnek ítélte a szerződésben meghatározott megszorító intézkedések végrehajtását. Belgrád csökkentette az államadósságot, sikeresen magánosított néhány veszteséges állami vállalatot. A reformintézkedések keretében azonban megszorításokat is bevezettek: csökkentették a nyugdíjakat és a közszférában dolgozók béreit, karcsúsították az állami adminisztrációt.

Az IMF küldöttsége a korábbi nyugdíj- és bércsökkentésre vonatkozó intézkedések visszavonását javasolta, mivel a költségvetés stabilnak bizonyult. Tavaly 1,9 százalék volt a GDP-növekedés, az idei év első negyedében 4,6 százalékkal bővült az ország gazdasága. Az előrejelzések szerint az év végéig 3,5 százalékos lesz a GDP-növekedés. Az adósság is folyamatosan csökken. A legutóbbi adatok szerint április végén az ország államadóssága 23,6 milliárd eurót tett ki, ami a GDP 58,6 százaléka. Március végén az államadósság még 23,72 milliárd euró körüli, vagyis a GDP 59 százaléka volt, 2017 végén pedig 23,22 milliárd euró, azaz a GDP 61,5 százaléka. A szerb államadósság 2000 végén volt a csúcson, amikor 14,17 milliárd eurót tett ki, ez akkor a bruttó hazai termék 201,2 százalékára rúgott. Az államadósság 2008-ban volt a legalacsonyabb, ekkor mindössze 8,78 milliárd eurót jegyeztek, ami az akkori GDP 28,3 százaléka volt. Az országban érvényes költségvetési rendszerről szóló törvény az államadósság legmagasabb szintjét a bruttó hazai termék 45 százalékában szabja meg, ezt azonban még mindig nem sikerült elérni. Az IMF képviselői szerint a 30 hónaposra tervezett új megállapodás végéig az államadósságot a GDP 50 százaléka alá kell leszorítani.