A magyarok egyre tudatosabbak a pénzügyekben, de még mindig van, ami meglepi őket
Milliárdokat veszítenek naponta a nemzetközi átutalások rejtett díjai miatt magánszemélyek és vállalkozások, így nem meglepő, hogy a magyarok többsége egyre tudatosabban vizsgálja az árfolyamkülönbségeket és a tranzakciók költségeit. Ennek ellenére sokan még mindig több pénzt veszítenek, mint kellene, amikor külföldre utalnak vagy ott költenek – derül ki a Wise friss, reprezentatív felméréséből.
Az árfolyamok iránti figyelem nagy, de az átláthatóság elmarad
A Wise, a globális technológiai vállalat, amely a világ pénzforgalmának legegyszerűbb és leghatékonyabb módját építi, arra volt kíváncsi, hogyan kezeli a magyar lakosság a nemzetközi utalásokat, mire figyelnek a tranzakciók során, milyen szolgáltatásokat részesítenek előnyben, és mi bosszantja őket legjobban a hétköznapokban, amikor más pénznemeket kezelnek.
A kutatásból kiderül, a magyarok több, mint fele (59 százalék) ellenőrzi az árfolyamokat, mielőtt nemzetközi fizetést hajtana végre, és ehhez leggyakrabban a Google-t használják.
A fiatal felnőttek (a 18–29 évesek) közül még többen (66 százalék) figyelnek oda az árfolyamváltozásokra, ami a növekvő pénzügyi tudatosság biztató jele,
és betudható annak, hogy feltehetőleg gyakran utaznak és vásárolnak Magyarországon kívül.
Még mindig nem elég átlátható
A fokozott óvatosság valószínűleg a nemzetközi fizetések korlátozott átláthatóságát és a globális pénzügyi műveletek nagyobb átláthatóságának folyamatos igényét tükrözi. A válaszadók nagyjából harmada (30 százalék) úgy véli, hogy a hagyományos bankok adatai nehezen átláthatóak nemzetközi tranzakciós díjak vagy az árfolyamok tekintetében, és nagyjából minden tizedik válaszadó mondta azt, hogy egyáltalán nem kap egyértelmű információkat, amikor utalást indít más ország pénznemében.
A rejtett díjakkal van a legtöbb gond
A magyarok közel fele (45 százalék) a rejtett vagy magas díjakat nevezte meg legnagyobb frusztrációjának a nemzetközi fizetések során, ezt szorosan követte a kedvezőtlen árfolyamok (38 százalék) válasz. Meglepő, hogy amíg a válaszadók közel fele (47 százalék) azt állítja, hogy nem hajlandó elfogadni a rejtett díjak miatti pénzvesztést, szinte ugyanennyien (45 százalék) ismeri el, hogy mégis tolerálják azt – gyakran azért, mert bíznak a hagyományos bankjukban, vagy úgy gondolják, hogy a szolgáltató váltás túl bonyolult lenne.
Hódít a fintech
A felmérés arra is rákérdezett, hogyan kezelik a magyarok külföldi valutájukat. A válaszadók fele saját elmondása szerint egyáltalán nem tart devizát, akik viszont igen, azok gyakran választanak fintech megoldásokat (24 százalék), de sokan otthon tárolják készpénz formájában (23 százalék), vagy a hagyományos bankszámlákon (12 százalék).
A fintech platformok különösen népszerűek a 18–29 éves fiatal felnőttek körében, ami azt mutatja, hogy a fiatalabb felhasználók inkább a digitális, átlátható pénzügyi eszközöket keresik.
Bárki számára, aki külföldön kap fizetést, költ vagy utazik, és több pénznemben tartja a pénzét, fontos, hogy naprakész legyen az árfolyamok és az átutalási díjak tekintetében
– mondta Horányi Gergő, a Wise termékfejlesztési vezetője.
A felmérés arra is rávilágított, hogy sok 18–29 éves számára a külföldre történő fizetés vagy pénzátutalás már a mindennapi élet része: a 18–29 évesek 14 százaléka legalább hetente végez nemzetközi utalásokat, minden negyedik fiatal felnőtt pedig már nem csak forintban tart pénzt. A növekvő elkötelezettség a globális szemléletű pénzügyi szokások felé történő elmozdulást is jelzi – különösen a magyarok következő generációja körében, akik számára a pénzmegtakarítás kiemelkedően fontos lehet.
