Belgiumot tönkretenné, de az unió egésze meg se érezné, ha a jóvátételi hitelt vissza kellene fizetnie
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA hitelminősítők szerint nem jelenthet problémát az Európai Unió tagállamai számára az az unió területén befagyasztott orosz vagyon által fedezett 140 milliárd eurós hitel, amit Ukrajna számára nyújtana a közösség. Ugyanakkor az Euroclearnek – ahol az eszközök parkolnak – otthont adó Belgium hitelminősítése romolhat, amennyiben a tagállamok nem osztják meg a kockázatokat.
Az úgynevezett jóvátételi hitel két évre fedezné Ukrajna finanszírozását,, ám azon már több mint egy éve dolgozik Brüsszel, ám megállapodásra nem került sor. A javaslat értelmében a hitelt Ukrajnának csak akkor kellene visszafizetnie, ha Oroszország a háború lezárásával jóvátételt fizet Ukrajnának az országban okozott pusztításért.
A jóvátételi hitel nem rontaná az uniós tagállamok hitelminősítését
Ez azonban azt is jelenti, hogy elméletileg végül az uniós tagállamok állhatják a számlát, ám csak akkor, ha Oroszország sikeresen visszaszerzi az unió területén lévő vagyonát egy nemzetközi jogi eljárás keretében. Azonban az orosz eszközök elérhetősége miatt az S&P elemzője, Frank Gill szerint a hitelnek nem lenne jelentős hatása az uniós országok hitelbesorolásán.
A Fitch nyugat-európai államadósságok besorolásáért felelős vezetője, Federico Barriga-Salazar pedig azt mondta a Reutersnek, hogy az esetleges hitelt feltételes kötelezettségként vennék figyelembe, mely csak különleges feltételek együttállása esetén fizetendő. A hitel Salazar szerint Belgium számára nagy lehet, ha az országnak mégis fizetnie kell és a többi tagállam nem segít ebben.
Az uniós hitelről egyelőre nem sikerült megállapodni Belgium és más tagállamok, valamint az Európai Központi Bank (EKB) ellenvetései miatt, mondván az orosz eszközök nyílt elkobzása ellentétes a nemzetközi normákkal és károsíthatja az euró hírnevét. Ugyanakkor az Ekonomicsna Pravda számára az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) elnöke, Odile Renaud-Basso arról beszélt, hogy ez a hitel a vagyon elkobzásáig még mindig nem menne el, ám jelezte azt is, hogy az ügyben az EBRD nem vesz részt.
A korrupciós botrány számos kérdést felvet
Renaud-Basso az ukrajnai korrupciós botrány kapcsán elmondta, hogy bár az EBRD is finanszíroz az országban energiaügyi projekteket, az Enerhoatommal utoljára 2013-ban működött együtt és
a gázvásárlások valamint más energetikai ügyletek finanszírozása során az összeget nem a vásárló ukrán fél, hanem közvetlenül az eladó kapja a banktól, melynek más eszközei is vannak a korrupció kiküszöbölésére.
Erre az EBRD-nek szüksége is van, hiszen a háború kezdete óta a szervezet mintegy évi 2 milliárd euró finanszírozást nyújt Ukrajna számára. A bank elnöke szerint az Ukrajnát megrázó korrupciós botrány őket is aggasztja és nem mindig elégedettek a kormány szerepvállalásával az állami tulajdonú vállalkozások esetében, ahogy ezen cégek felügyelőbizottságainak tevékenysége is sokszor hagy kívánnivalót maga után. Ám az Enerhoatom-botrány arra is rávilágít, hogy a korrupcióellenes szervek valóban függetlenek a kormánytól és megfelelően működnek. A korrupciós botrány azonban jelzi, hogy a vállalatirányítás terén még sok a tennivaló.
Noha az EBRD-nek nincs beleszólása a jóvátételi hitelbe, a bank elnöke szerint kulcsfontosságú Ukrajna finanszírozása, hiszen az ország sorsa elválaszthatatlan Európa sorsától.
Ukrajna finanszírozása nem olyan nagy teher a hitelminősítők szerint
Az EU szerint Ukrajnának mintegy 135 milliárd euróra lenne szüksége a következő két évben, ezért a Fitch szerint a jóvátételi hitel legalább 2028-ig megoldaná az ország finanszírozását, amikortól az új uniós költségvetésből már lehetne fedezni az ország szükségleteit. Az S&P szerint az Ukrajnának nyújtott támogatást ellensúlyozná, hogy az uniós országoknak így kevesebbet kellene saját védelmükre költeni.
A hitelminősítő azzal számol, hogy az Európai Bizottság végül garanciákat nyújt Belgium számára bármiféle orosz jogi eljárással szemben.
A Moody's nem kommentálta az uniós terveket, míg a Scope szintén egyetért azzal, hogy a jóvátételi hitel kisebb terhet ró az uniós országokra mint a közvetlen hitelek vagy támogatások. A belga aggályokkal azonban részben a Fitch is egyetért, mondván, ha az országnak egyedül kellene a 140 milliárd eurót visszafizetnie, úgy z ország A+ besorolása bizonyosan nyomás alá kerülne, már csak azért is, mert az országnak már most is korlátozott a fiskális mozgástere.
