Draghi megvédte az ultralaza politikát

Számottevően, 0,6 százalékkal gyengült az euró a dollárral szemben, és csökkentek az államkötvényhozamok tegnap, Mario Draghi sajtótájékoztatója után. Az Európai Központi Bank (EKB) elnöke – miután a szervezet a várakozásoknak megfelelően változatlanul hagyta a monetáris kondíciókat – megerősítette: az övezetnek határozottan szüksége van a mennyiségi lazító programra, az alapkamat pedig jövő nyárig biztosan változatlan lesz. Hozzátette: a gazdasági aktivitás az első negyedévben ugyan lassulni látszott, de ez megállt, és a konjunktúramutatók stabilizálódtak. Hangsúlyozta, hogy a kormányzótanács továbbra is biztos a 2 százalékos infláció elérésében, a pénzromlás ütemével kapcsolatos kilátások pedig egyre kevésbé kockázatosak.

Draghi ugyan határozottan kiállt a laza monetáris kondíciók mellett, de hangsúlyozta, hogy az euróövezeti intézményrendszert is fejleszteni kell, valamint a tagállamok szintjén is végig kell vinni a szükséges strukturális reformokat. A jegybankár nem minősítette érdemben Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Donald Trump megállapodását, úgyszintén figyelmen kívül hagyta az amerikai elnök azon vádjait, amelyek szerint az EKB manipulálja az árfolyamokat.

A kötvényvásárlási program kivezetéséről Draghi azt mondta: egyelőre nem vitatták meg, milyen feltételek mellett valósul meg a lejáró értékpapírok újbóli befektetése, és mikor kezdik el leépíteni az EKB mérlegét. Mint fogalmazott: a vásárlásokat a tőkejegyzési kulcsokhoz igazítják majd.

Kamatemelés nélkül a jegybank újrabefektetési stratégiája lehet a befektetői érdeklődés fókuszában. A fő kérdés, hogy a lejáratkor az EKB legyen-e tekintettel arra, mely ország kötvénye futott ki, és így figyeljen a problémásabb tagállamok támogatására, vagy az egész eljárás legyen mechanikus, és a jegybank ne figyeljen a lejárati egyenlőtlenségekre. Elemzők szerint, ha az EKB-nál lévő értékpapír-állomány átlagos lejárati időszaka csökken, az megemelheti a hosszú távú hozamokat. A jegybanknak több módszer is mintául szolgálhat ennek elkerülésére. A japán jegybank hozamgörbekontroll-programja bevált a szigetországban, a Fed pedig többször hosszú lejáratú eszközöket vett, amikor rövidek jártak le, hogy ne legyen túl egyenlőtlen az állomány.

Évforduló

„Minden szükséges lépést megtesz az EKB, hogy megmentsük az eurót” – tegnap volt napra pontosan hat éve, hogy Mario Draghi ezzel a mondattal demonstrálta az eurózóna elköteleződését a közös deviza iránt, és azt, hogy a jegybank hajlandó a kötvénypiaci torzulások mesterséges enyhítésére. Az Európai Unió épp akkor küzdött a deviza- és az adósságválsággal, az égbe szökő államkötvényhozamok és a recesszió miatt terítéken volt az euróövezet felbomlása is. Az elnök szavai után egy héttel az EKB bejelentette az első kötvényvásárlási programját a végleges értékpapír-adásvételi ügyletekről (Outright Monetary Transactions, OMT). Ugyan a programot az EKB soha nem használta, de precedenst teremtett arra, hogy a jegybank belépjen az államkötvények másodpiacára, és így az eurózónatagok adósságát felvásárolja. Az Európai Bíróság évekkel később bizonyos feltételek esetében jogszerűnek találta a jegybanki államadósság-finanszírozás ötletét, ami alapot adott a jegybanknak, hogy a mostani kötvényvásárlási programot is elindítsa. | VG