Az élénkülés jeleit mutatja a juhtenyésztés

Az utóbbi húsz évben majdnem megfeleződött Szerbia állatállománya. A legnagyobb egyedszámcsökkenés a szarvasmarha- és a sertéságazatban tapasztalható. Az aktuális statisztikai adatok szerint 800 ezer körüli a szarvasmarhák száma, míg a sertésből kevesebb mint 3 millió maradt. A szakemberek és a tenyésztők egybehangzó véleménye szerint a hús és a tej alacsony felvásárlási ára és a bizonytalan gazdálkodási körülmények mellett a kiöregedés, valamint a fiatalok elvándorlása a fő oka a drasztikus jószágállomány-csökkenésnek. A juhállomány esetében ugyanakkor az utóbbi években növekedés tapasztalható. Az állam anyaállatonként 7000 dináros (19 ezer forint) támogatást nyújt, a tenyésztők körében így egyre népszerűbbek a jó tulajdonságokkal rendelkező külföldi fajták. A reneszánszát élő juhtenyésztés csaknem 6 százalékos egyedszám-növekedést mutat. Jelenleg mintegy 1,7 millió juhot tartanak nyilván, míg az ezredfordulón a számuk még elérte a 2,7 milliót. A gyapjú szervezett felvásárlása is éveken át akadozott. Most mintegy 50 dinárt (140 forint) fizetnek a jó minőségű gyapjú kilogrammjáért.

A húsmarhatenyésztésben is várható előrelépés. Az állam itt is új támogatási formákkal próbálja a gazdálkodókat serkenteni. A sikeres diplomáciai manővereknek köszönhetően pedig a hatalmas török, valamint a kínai piac is megnyílt a szerbiai marhahús előtt.

Ez máris érezhető az árakon: míg korábban a marhahús kilogrammja a húsboltokban 600–700

dinár között alakult, a színhúsért ma már 1000 dinárt (2700 forint) kell fizetni. Szarvasmarha-tenyésztéssel főleg Közép- és Nyugat-Szerbiában foglalkoznak, míg a sertéstenyésztők többsége a mácsvai körzetben és a Vajdaságban található.

Az elmúlt tíz évben a szarvasmarhák száma csaknem 7, a sertések száma 13,5 százalékkal csökkent. A legnagyobb visszaesés a kecskék számában tapasztalható, 2007 óta 23,2 százalékkal kevesebb van ebből a korábban közkedvelt balkáni haszonállatból az országban.