Elterelik a hajóforgalmat, ha nincs alku

A Calais-t is magában foglaló Hauts-de-France (Felső-Franciaország) régió elnöke botrányosnak és elfogadhatatlannak tartja az Európai Bizottság (EB) tervét, amely szétválasztaná a hajózási útvonalakat a Brexit után, s az írországi szállítmányokat a belgiumi Zeebrugge és Antwerpen, valamint a hollandiai Rotterdam kikötőjébe irányítaná át. Brüsszelnek ezzel az a célja, hogy Nagy-Britannia kilépése után is gyors és akadálymentes maradjon a 27 tagállam közötti forgalom, s a brit vámeljárás miatt ne kelljen az uniós szállítmányoknak vesztegelniük. A múlt héten elfogadott terv újabb jele annak, hogy az Európai Unió valóban felkészül a megállapodás nélküli Brexitre.

Az elképzelés azonban hátrányosan érinti az Írországhoz földrajzilag közelebb lévő hét francia kikötőt, közülük csak Calais-nak több milliárd eurós bevételkiesést okoz majd a régió vezetője szerint. A Politico értesülése szerint eredetileg ezek a kikötők is szerepeltek a tervben, s az EB meg sem indokolta, hogy végül miért hagyta ki őket. „A Brexit után a vámvizsgálatok miatt ugyanolyan torlódás alakul ki Belgiumban és Hollandiában is, mint Franciaországban. Akkor miért diszkriminálják a kikötőinket? Az Európai Bizottságnak felül kell vizsgálnia ezt a tervet, a francia kormánynak pedig közbe kell avatkoznia” – mondta Xavier Bertrand a brit The Telegraphnak. Erre Párizsnak még lesz lehetősége, mivel a javaslatot el kell fogadnia az Európai Parlamentnek, továbbá a tagországok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanácsnak is, a megvalósítása pedig többek közt azon múlik, hogyan végződnek a kilépési tárgyalások Londonnal. Ám ha elfogadják, akkor az érintett francia kikötők nem kapnak külön anyagi támogatást Brüsszeltől a létesítményeik felújítására. Az ilyen nagy infrastrukturális beruházásokra a 2021–27 közötti időszakra szóló uniós költségvetés 30,6 milliárd

eurót irányoz elő.

Az EU jelenlegi északi-tengeri–földközi-tengeri szállítási útvonala a skóciai Edinburghből indul, érinti a brit kikötők közül Liverpoolt, Southamptont, Felixstowe-t és Dovert, aztán Calais-t és Dunkerque-et, majd Zeebruggét, Antwerpent és Rotterdamot.

A bizottsági tervezet a kikötők mellett hátrányosan érintené a francia vasúttársaságot, a SNCF-et is, amely azt szeretné, ha a Párizst és Brüsszelt Londonnal összekötő gyorsvasút a szállítási útvonal része maradna.

A tengeri szállítmányozási vállalatok hónapok óta sürgették, hogy Brüsszel dolgozzon ki egy olyan tervet, mellyel elkerülhető lesz Nagy-Britannia a Brexit után. E cégeket nem győzte meg a brit kormány ígérete, hogy a kilépés után is a lehető legakadálymentesebb lesz a kereskedelem az unióval.

A brit kikötőknek és hajózási szállítmányozóknak szakértők szerint legalább három évre lenne szükségük, hogy létrehozzák a hard Brexit esetén szükséges vámrendszert számítógépesítéssel, infrastruktúrával és elegendő számú szakember kiképzésével. A brit vámhivatal ötezer új tisztviselő felvételével számol 2019-ig, ami 300 millió fontos költséget jelent. Az angol tengeri szállítmányozási kamara adatai szerint Nagy-Britannia külkereskedelmének 95 százaléka bonyolódik le kikötőkön keresztül. A megállapodás nélküli kilépés elsősorban Dovert érintené rosszul, ahol tavaly a teljes brit áruforgalom 17 százaléka, 122 milliárd font értékű termék fordult meg. Ha a kamionok vámolása csak két perccel hosszabbodik meg, akkor számítások szerint 47 kilométeres kocsisorok alakulnak majd ki a kikötő környékén.