Gazdasági reformokat preferáló elnök kellene
A legkevésbé sem kiszámítható, ki kerül majd ki győztesként az október 7-re ütemezett brazil elnökválasztás jelöltjei közül, közvélemény-kutatások szerint erre akár öt politikusnak is lehet esélye. A választópolgárok körében továbbra is Luiz Inácio Lula da Silva a legnépszerűbb, annak ellenére is, hogy a volt elnököt áprilisban korrupciós vádakkal bebörtönözték. A legfelső választási törvényszék azonban valószínűleg nem hagyja jóvá, hogy Lula da Silva legyen a Munkáspárt jelöltje, és ez esetben Fernando Haddad mögé sorakozhat fel a párt. A második legnagyobb támogatottságú jelölt a szélsőjobboldali Jair Bolsonaro, akinek gazdasági tanácsadója, Paulo Guedes korábban az állami cégek privatizációját javasolta, hangsúlyozva, hogy ez alól a Petrobras sem lehet kivétel. „Nincsenek kivételek, mindegyiket magánosítani kell” – utalt a Financial Times szerint arra, hogy a baloldali politikai erők elzárkóztak az olajvállalat privatizációjától.
A befektetők attól tartanak, hogy a szavazók olyan elnököt választanak ősszel, aki nem akarja vagy képtelen bevezetni azokat a gazdasági reformokat, amelyek elengedhetetlenek lennének ahhoz, hogy kordában tartsák a költségvetési deficitet, egyúttal felgyorsítsák a GDP-növekedést. A gazdaság tavaly 1 százalékos növekedést produkált, a GDP-arányos hiány pedig 7,8 százalék volt. Az Economist cikke szerint az októberi voksolás aligha teremti meg azokat a körülményeket, amelyek mellett gazdasági és politikai megújulás valósulhatna meg Brazíliában.
A reformok szükségességére már a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is figyelmeztette Brazíliát. „Az ország gazdasági fejlődése a lehetőségei alatt maradt, az államadósság magas, és egyre csak növekszik, s ami még ennél is fontosabb, a közepes távú növekedési kilátások továbbra sem adnak okot az optimizmusra” – áll a valutaalap jelentésében. Az IMF 2018-ra 1,8, 2019-re pedig 2,5 százalékos növekedést vetít előre, az államadósság vonatkozásában pedig arra számít, hogy 2023-ra a GDP 90 százalékát teheti ki, míg tavaly 74,04 százalék volt.
