Felfüggesztené az EU a klímagyilkos gáz energiapiaci rendeletének szankcióit
Az Európai Bizottság egy, a tagállamoknak megküldött dokumentumtervezetben jelezte: ideiglenesen elhalaszthatják a metánszabályok megsértéséhez kapcsolódó büntetések alkalmazását. A javaslat szerint a szankciókat csak akkor vezetnék vissza, ha az energiapiaci helyzet stabilizálódik, és az ellátásbiztonságot fenyegető kockázatok megszűnnek. A tervezett döntés jól mutatja, hogy a súlyosbodó energiaválság idején az ellátásbiztonsági szempontok könnyen háttérbe szoríthatják a klímavédelmi célokat – számol be róla az Origo.
Az energiaipar az uniós metánkibocsátás közel ötödéért felel
A lap arról ír, hogy a metán a szén-dioxidnál is jóval erősebb üvegházhatású gáz, amely jelentősen hozzájárul a globális felmelegedéshez. Bár természetes folyamatok során is keletkezik, az ENSZ szerint az emberi eredetű metánkibocsátás legnagyobb része három területhez köthető:
- a mezőgazdasághoz és az állattartáshoz,
- a hulladékgazdálkodáshoz,
- valamint az energiaiparhoz.
Az utóbbi esetében a metán a kőolaj- és földgázkitermelés során, illetve az energiahordozók szállítása és feldolgozása közben kerül a légkörbe.
Az EU 2024-ben elfogadott metánrendelete az olaj-, gáz- és szénszektorra vonatkozott. A szabályozás kötelező kibocsátásmérést, jelentéstételt, valamint a szivárgások felderítését és javítását írta elő az iparági szereplők számára. A cél az volt, hogy az uniós metánkibocsátás közel 19 százalékáért felelős energiaágazatban jelentős csökkentést érjenek el.
A rendelet ráadásul nemcsak az EU-n belüli vállalatokra vonatkozott volna: 2030-tól az Európába exportáló külföldi energiacégekre is szigorú előírásokat terjesztettek volna ki.
A szabályozás kezdettől erős ellenállásba ütközött az energiaszektor részéről. Több tagállam már tavaly is enyhítést sürgetett, hivatalosan adminisztratív egyszerűsítésre hivatkozva, kritikusok szerint azonban valójában a rendelet felpuhítása volt a cél.
Különösen élesen bírálta a szabályokat az Egyesült Államok, amely 2022 után az Európai Unió legnagyobb LNG-beszállítójává vált. Az amerikai energiaexportőrök szerint a kötelező kibocsátáskövetési és jelentési rendszer jelentős többletköltséget ró az EU-ba exportáló vállalatokra.
Chris Wright amerikai energiaügyi miniszter és több nagy exportőr is arra figyelmeztetett: az EU csak a szabályok enyhítésével tudja biztosítani a stabil cseppfolyósítottföldgáz-ellátást.
A QatarEnergy szintén világossá tette, hogy a jelenlegi előírások mellett nem kíván LNG-t értékesíteni az Európai Uniónak.
Az energiapiaci nyomást tovább növelte az iráni háború eszkalációja. Katarban – a világ egyik legfontosabb LNG-termelő központjában – a katonai támadások okozta károk miatt részben fel kellett függeszteni a termelést.
A kialakult helyzetben az Európai Unió számára elsődlegessé vált az energiaellátás fenntartása, még akkor is, ha ez átmenetileg a klímavédelmi vállalások háttérbe szorulásával jár.
További részletek az Origo cikkében olvashatók.
