Legnagyobbat a magyar bérek ugrottak

Miközben a román üzleti napilap, a Ziarul Financiar arról számolt be, hogy a helyi fejvadászvállalatok immár az informatikai szektor számára is Vietnámból és a Fülöp-szigetekről próbálnak friss munkaerőt szerezni, a Financial Times (FT) tegnapi cikke egy lengyel cég példáján keresztül világít rá: nem is olyan ördögtől való a Fülöp-szigeteki dolgozók megszerzésében gondolkodni. A két említett országban – a sajtónak nyilatkozó vezetők szerint – egyaránt elkezdtek komolyan foglalkozni ezzel, mert a látszattal ellentétben nincs is olyan nagy kulturális különbség az országok között. A közép-európai régióban már nem tartható fenn az olcsó munkaerőre alapozó gazdasági modell, főként azért, mert az elmúlt évek gazdasági növekedése felszipkázta a rendelkezésre álló dolgozókat. A kommunista rendszer annyira pazarló volt, hogy csaknem huszonöt évet vett igénybe a humán tőke teljes újrafoglalkoztatása – mondta az FT-nek Witold Orlowski, a PwC varsói gazdasági tanácsadója. A gazdasági modell átalakítása akkor lehet sikeres, ha megközelíthetnénk a régióban irigykedésre okot adó nyugat-európai béreket, ám ez azért veszélyes, mert közben félő, hogy a termelékenység nem nő ezzel azonos mértékben, és Közép-Európa elveszítheti a befektetőket.

Az FT rávilágít arra is, hogy a régióban a gazdasági növekedés mellett a folyamatosan csökkenő számú lakosság és a Nyugat-Európába való elvándorlás okozza a munkaerőhiányt. A helyzet olyannyira feszült, hogy az Eurostat szerint például a magyarországi ipari vállalatok 86,6 százaléka nyilatkozott úgy a második negyedévben, hogy a következő időszakban már a kibocsátásuk növekedését is korlátozta a munkaerőhiány. Ez az arány 49,7 százalékos volt Lengyelországban, és 43,2 százalékos Csehországban. Az utóbbi két országban közben a keresetek nagyjából megduplázódtak az elmúlt két évben. A munkaerőköltség Magyarországon az első negyedévben 10 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Csehországban 9, Szlovákiában 8,5, Lengyelországban pedig 8 százalékos emelkedést regisztráltak.

Az FT megemlíti, hogy Magyarország a korábban inaktívak munkaerőpiacra való bevezetésével igyekszik megoldást találni a helyzetre, míg a visegrádi négyek többi országa külföldi, főként ukrán munkaerőt alkalmaz. A lapnak nyilatkozó szakértők rámutattak, hogy hosszú távon Közép-Európa legjobb válasza az új kihívásra, ha új gazdasági modellre áll át, olyanra, amely nagyon különböző alapokra épül: több beruházás a technológia és az innováció terén, magasabb bérek és kifinomultabb oktatási rendszer.