Nyugdíjemelést ígér a köztársasági elnök Szerbiában
A szerbiai nyugdíjasok novembertől 9 százalékkal magasabb nyugdíjra számíthatnak – jelentette be a közelmúltban többször is Aleksandar Vucic köztársasági elnök. Korábban a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötött, készenléti hitelről szóló megállapodás egyik feltételeként Szerbiában megnyirbálták a nyugdíjakat, de nem fűnyíróelv alapján csökkentettek, hanem a magasabb nyugdíjakat nagyobb mértékben csökkentették, a legalacsonyabbakhoz pedig nem nyúltak hozzá. A nyugdíjasok ezt a lépést a kezdettől fogva kifogásolták és alkotmányellenesnek minősítették.
A novemberi emelés részleteiről sem született még meg a hivatalos döntés, az is nyitott kérdés, hogy mindenkinek egyformán emelik-e a nyugdíját, vagy átlagban lesz 9 százalékos az emelés. Ez utóbbi azt jelentené, hogy 45 milliárd dinárral növekednek a költségvetési kiadások. Legutóbbi látogatásukkor viszont az IMF küldöttségének képviselői azt mondták, hogy az államkasszában a nyugdíjemelésre legfeljebb 33 milliárd dinár áll rendelkezésre. Szerbia nem kötött újabb hitelszerződést a valutaalappal – az előzőt pedig még az év elején lezárták –, az IMF most tanácsadói partnerként fogalmazza meg javaslatait és elvárásait. Lehetséges, hogy az IMF mégis jóváhagyja a kiadási keret bővítését, a szerb gazdaság ugyanis a korábban vártnál gyorsabban bővül, a második negyedévben például éves szinten 4,5 százalékkal.
Az államfő szerint a nyugdíjasok megérdemelnék az emelést, mert ők viselték hátukon a reformok terhét, aminek köszönhetően ma ilyen mértékű lehet a gazdasági növekedés. A lehetőségeket most mérlegeli a pénzügyminisztérium. A nyugdíjasszövetség eközben levélben fordult a kormányfőhöz, melyben javaslatokat tesz arra, hogyan, milyen időközönként és mivel kellene a jövőben összehangolni az idősek ellátmányát. Az egyik javaslat az, hogy a nyugdíjminimum az átlagbérhez képest az eddigi 27 helyett legkevesebb 30 százalék legyen. A szövetség szerint az ideiglenes csökkentésről szóló törvény érvénytelenítése után mindenkinek vissza kellene adni azt a pénzt is, amit elvettek tőle. Sokan kilátásba helyezték, hogy ha ez nem történik meg, a strasbourgi bírósághoz fordulnak, mivel Szerbiában jogi úton nem tudtak az ilyen követeléseiknek érvényt szerezni.
