Ottawa egyelőre nem teríti ki a kártyáit

Mérsékelten erősödtek csak az ázsiai tőzsdék, és Európa is felemásan teljesített tegnap délelőtt, miután elhalványult az amerikai–mexikói kereskedelmi egyezmény gerjesztette optimizmus, és a befektetők egyre inkább aggódni kezdtek amiatt, hogy Kanada csatlakozik-e az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény (NAFTA) utódjához. A piacok bizonytalanságát fokozza, hogy egyelőre kevés részlet szivárgott ki a megállapodás tartalmáról. A CNN úgy tudja, megmaradnak a mexikói acél- és alumíniumimportra kivetett vámok, és a Reuters értesülése szerint az egyezmény értelmében az Egyesült Államok 25 százalékos tarifát vethet ki nemzetbiztonsági okokra hivatkozva a mexikói autó- és alkatrész-behozatalra is bizonyos mennyiség fölött. Az autók esetében évi 2,4 millió darab, az alkatrészeknél évi 90 milliárd dollárnyi érték a vámmentes határ. (Mexikó tavaly 1,8 millió személygépkocsit exportált az Egyesült Államokba, és az alkatrészkivitel sem érte el ezt az összeget.) A tarifák ellen Mexikó a Világkereskedelmi Szervezetnél (WTO) tehet panaszt.

A Global News kanadai hírportál értesülése szerint a megállapodás szigorítja a szerzői jogi és a szellemi tulajdon védelmét is, 50-ről 75 évre emelte a hatályát. Ez valószínűleg elfogadhatatlan Kanada számára, amely már a Trump által felmondott Csendes-óceáni Partnerség (TPP) megkötésekor is foggal-körömmel harcolt a szigorítás ellen.

Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy Kanada hajlandó-e csatlakozni a megállapodáshoz. A stratégiai tárgyalásokkal megbízott Chrystia Freeland külügyminiszter kedden érkezett Washingtonba, ahol egyeztetett a mexikói delegációval, mi­után találkozott Robert Lighthizer amerikai kereskedelmi főtárgyalóval. A részletekbe menő egyeztetést tegnap kezdték meg.

Freeland az amerikai–mexikói egyezménnyel kapcsolatban elismerően nyilatkozott az autóipart és a munkajogokat érintő engedményekről, amelyek szavai szerint megnyitották az utat az eredményes háromoldalú tárgyalások előtt. Arra a kérdésre azonban nem volt hajlandó válaszolni, hogy országa kész-e engedményekre. „Kiállunk majd, mint ahogyan eddig is tettük, a kanadai nemzeti érdekek és értékek mellett, miközben keressük azokat a területeket is, ahol lehetőség nyílik kompromisszumokra” – mondta újságíróknak. A szellemi tulajdon védelme mellett más olyan kérdés is van, amely zsákutcába vezethet, elsősorban a kereskedelmi vitákat rendező eddigi mechanizmus eltörlése. A mechanizmus nagymértékben ellehetetlenítette, hogy az Egyesült Államok dömpingellenes és szubvencióellenes pereket indíthasson kanadai és mexikói vállalatok ellen. Ez volt a Trump-kormányzat egyik prioritása a NAFTA újratárgyalásakor, amelyet Mexikó Lighthizer bejelentése szerint elfogadott. Szakértők szerint Washington egyik kérdésben sem fog engedni.

Donald Trump már holnap tető alá hozná az egyezményt, és ehhez ragaszkodik, mert azt akarja, hogy a november végéig még hivatalban lévő mexikói elnök írja alá. Ha Kanada nem csatlakozik, akkor a kormányzat a Mexikóval kötendő végleges megállapodást nyújtja be a kongresszusnak, ott azonban nehezebben mehet a szerződés elfogadása, mint ahogy a Fehér Ház reméli. Amerikai üzleti körök, valamint republikánus és demokrata törvényhozók is a háromoldalú megállapodást támogatják, amelynek a jóváhagyásához ráadásul csak 51, míg a kétoldalúéhoz 60 szavazat szükséges a száztagú szenátusban. Tehát sok múlik azon, hogy a republikánusok megtartják-e egyfős többségüket a novemberi félidős választás után.

Mexikói autókból

2,4

millió darab hozható majd be vámmentesen