Továbbra is kitart az uniós lendület
Felülmúlta Németország GDP-növekedése a becsléseket, az euróövezet legnagyobb gazdasága eloszlatta a lassulással kapcsolatos aggodalmakat. Az idei második három hónapban 0,5 százalékkal bővült a nemzeti össztermék az első negyedévhez képest, túllőve a 0,4 százalékos piaci várakozáson és a 0,3 százalékos kormányzati előrejelzésen. Éves alapon 2 százalékos a naptárhatástól tisztított bővülés, ami alatta marad a becslésnek. Az euró oldalazott a dollárral szemben, bár a devizakurzust inkább a kereskedelmi háborútól való félelem és a török válság mozgatta.
Továbbra is a háztartási fogyasztás és az állami beruházások hajtják a gazdaságot. Mindkét terület erősítette az importot, amelynek bővülése meghaladta az exportét. Az adatok azt mutatják, hogy Németország egyre jobban távolodik a klasszikus exportvezérelt megközelítéstől, s mindinkább fogyasztási alapú gazdaság lesz, ami rendkívül jó jel az Egyesült Államok kereskedelmi korlátozásokkal fenyegető gazdaságpolitikája láttán. Ezt csak megerősíti, hogy a tegnap közzétett ZEW index szerint javul a német piaci hangulat. Az augusztusi üzleti körülményeket jelző mutató csökkenés helyett 0,2 ponttal 72,6 pontra nőtt. A gazdasági hangulatindex pedig mínusz 24,7 pontról mínusz 13,7-re emelkedett, holott csak minimális javulást vártak.
Enyhén javította az Eurostat az euróövezet második negyedéves GDP-adatát: 0,3 százalékos negyedévi bővülés helyett 0,4 százalékos volt a pluszteljesítmény az idei második három hónapban. Az éves bázisú adatot 2,1 százalékról 2,2-re módosították. A közösség gazdasági növekedését is a fogyasztás hajtotta, a szintén tegnap közölt ipari termelési adatok egyértelműen mutatják, hogy a szektor teljesítménye egyre lassuló mértékben növekszik. Júniusban csak 2,5 százalékos volt az ipari termelés éves bővülése, ennél az elmúlt egy évben csak az áprilisi volt rosszabb. A havi bázisú adat az elmúlt egy esztendő nagy részében esett. Nem véletlen: egyrészt a kereskedelmi háború árnyékában a piaci szereplők inkább kivárnak, másrészt az eurózóna ipari kapacitáskihasználtsága is a zenitre ért, 84,1 százalékon áll, közel a múlt havi 84,4 százalékos tízéves rekordjához. A mindenkori csúcs valamivel 85 százalék fölött van, szóval nincs már nagyon tér, hogy kapacitásbővítés nélkül fokozni lehessen az ipari teljesítményt.
A kelet-közép-európai régió is jól teljesített, csak Csehország fékezett be kissé. Náluk a negyedéves bővülés 0,5 százalék volt, holott a piac 0,8 százalékra számított, az éves alapú adat pedig 2,3 százalék lett, ami nagy visszaesés a megelőző negyedév 4,2 százalékához képest. Lengyelország hozta a kötelezőt: jóllehet a piac kissé túlbecsülte a negyedéves bővülést (1,2 százalékot vártak a tényleges 0,9 helyett), éves alapon 5,1 százalék lett az adat. Hasít a román gazdaság is, a 3,8 százalékos piaci becslés helyett 4,1 százalékos éves GDP-növekedést produkáltak a második negyedévben, bár a kormány sokkal jobb, 4,5 százalékos adatot várt.
Északi szomszédunk is rákapcsolt: a szlovák gazdaság a becsült 3,7 százalék helyett 4,1 százalékkal bővült éves bázison. Összességében jól teljesített a régiónk, az unió legmagasabb növekedési adatai innen érkeztek. A listavezető Lengyelország; a második helyre hazánk futott be 4,4 százalékkal, míg a harmadik helyen Románia és Lettország osztozik 4,2-4,2 százalékkal.
