Ellenállóbbá tenné a norvég jegybank a koronát

Ma tartja kamatdöntő ülését a norvég jegybank, de a piac már gyakorlatilag beárazta a 25 bázispontos emelést. Csaknem két és fél éve 0,5 százalékon áll az irányadó ráta, ám a makrogazdasági fejlemények azt indokolják, hogy 2011 óta először szigorítson a szervezet. A befektetők is erre készülnek, a korona másfél hét alatt 2,5 százalékot erősödött az

euró és 3,5 százalékot a dollár ellenében, szeptemberben eddig a norvég deviza a legjobban teljesítő európai fizetőeszköz.

A szakértők egyetértenek abban, hogy az alapkamat-emelés után már csak szűk mozgástere marad a devizának, hogy erősödjön. Magne Ostnor, Norvégia legnagyobb pénzügyi szolgáltatója, a DNB ASA stratégája szerint Norvégia makrogazdasági fundamentumai nem indokolják az érdemi erősödést, az év végéig további 1 százalékot drágulhat a korona. A Bloomberg elemzői konszenzusa is 1 százalékos további erősödést tart valószínűnek.

Mivel a piac beárazta a szigorítást, az lesz igazán érdekes, hogy két vagy három kamatemelést valószínűsít a jegybank 2019-re. A SEB Bank elemzői szerint, mivel az infláció a májusi 2,3 százalékról augusztusra elérte a 3,4 százalékot, három szigorítás tűnik valószínűbbnek. A Nordea Bank elemzői a leginkább héjaszemléletűek: 50 százalékos valószínűséget adnak annak, hogy már decemberben is lesz emelés, és nem tartják kizártnak, hogy jövőre négyszer is felfelé módosítanak az irányadó rátán. A legnagyobb norvég vállalati hitelező, a SEB Bank elemzői hangsúlyozták, hogy a korona az elmúlt hónapokban sérülékenynek bizonyult, amikor csökkent a piacon a kockázatvállalási kedv. Ezt ellensúlyozandó szerintük 2019 végéig legalább négyszer kell kamatot emelni.