Kevesebb gabona lesz idén Ukrajnában

A 2017 júliusától tartó egyéves szezonban Ukrajna 6,4 milliárd dollár értékben 39,4 millió tonna gabonát exportált. A kijevi szaktárca összesítése szerint a teljes export 11,4 százaléka Egyiptomba irányult, ahova 724 millió dollár értékben adtak el szemes terményt. A fő exportállamok közé tartozik még Kína (9,3 százalék), Spanyolország (7,2 százalék), Indonézia (5,9 százalék) és Hollandia (5,5 százalék). A tavalyi kivitelből 17,8 millió tonnát tett ki a kukorica, 17,2 milliót a búza és 4,3 milliót az árpa. Az ukrán agrárexport az ország teljes kivitelének 40 százalékát adta. Ami az idei mutatókat illeti, 2018 júliusától szeptember 24-ig 8,8 millió tonna szemes terményt adtak el külföldre, ebből 5,2 millió tonna búza, kétmillió tonna árpa, 1,4 millió tonna kukorica volt. Az ENSZ élelmezésügyi hivatalának prognózisa szerint idén 9 százalékkal eshet az ukrán búzaexport. Már a 2017–2018-as időszakban is 9,6 százalékos csökkenést mutatott a teljes gabonaexport, az azt megelőző öt évben mért folyamatos növekedés után. Ukrajnában tavaly 61,3 millió tonnányi gabonát takarítottak be a földekről, 7,3 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. Az idén a végleges szám 63,1 millió tonna lehet az agráripari minisztérium előzetes számításai szerint.

Ukrajna ebben az évben 24 millió tonna búzát takarított be, 3,5 millió tonnával kevesebbet, mint tavaly. Az éves hazai szükséglete 14-15 millió tonna között mozog, de az egyre nagyobb méreteket öltő elvándorlás miatt ez a szám is állandóan csökken. A pesszimistább becslések szerint az egykori 48 millióból mára jó, ha 36 millióan maradtak még az országban. Mindenesetre a szaktárca és a gabonaexportőrök kötöttek egy megállapodást, amelynek értelmében 16 millió tonnánál nem adnak el több búzát az ország határain túlra.

Az idén nagymértékben drágult az ukrán búza, egy tonnáért már 6000 hrivnyát kérnek a tavalyi 4800 hrivnya (48 ezer forint) helyett. Mindez a világpiaci folyamatok hatására történt, a kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt ugyanis az idei termés Európa-szerte gyengébb minőségű a tavalyinál.

Az ukrán gabona számottevő része harmadik kategóriás, silány minőségű termény, amelyet jobbára csak az állattartók hasznosítanak – állítja Andrij Novak. Az Ukrán Közgazdászok Egyesületének elnöke szerint ez azért van így, mert a termelők nem akarnak vagy nem tudnak forrásokat csoportosítani a minőség javítására vagy a feldolgozóiparba. A nemzetközi finanszírozás mindaddig várat magára, amíg Ukrajna nem liberalizálja termőföldpiacát a külföldiek előtt.

Egy tonna búza

6000

hrivnyába kerül