Erősödik a Brüsszelre nehezedő nyomás

A piacokon hamar elmúlt az amerikai–kanadai megállapodás okozta eufória, az ázsiai tőzsdék veszteséggel zártak kedden, az MSCI World Equity indexe 0,3 százalékkal csökkent. Az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezményt (NAFTA) felváltó háromoldalú szerződés elsősorban a kanadai tejpiac megnyitásában és az autóiparban hoz jelentős változásokat. Az utóbbi területen 62,5-ről 75 százalékra emelte a részes államokban előállítandó alkatrészek arányát, és megszabta, hogy a járművek 40-45 százalékát legalább 16 dolláros órabérrel dolgozó munkásoknak kell összeszerelniük.

Az amerikai kormányzat azt reméli, hogy a megállapodás nyomán visszatér az Egyesült Államokba az autóalkatrész-termelő ágazatban „elveszített” 250 ezer állás jelentős része – mondta a Bloomberg tévének Wilbur Ross kereskedelmi miniszter. Az autógyártók azonban nem számítanak ilyen drámai javulásra. Az ágazatban augusztusi adatok szerint 950 ezer amerikai dolgozik, a három ország együtt a világ autógyártásának 18 százalékát adta, amivel a harmadik helyen áll Kína és Európa mögött. A detroiti hármak közül a General Motors és a Ford is üdvözölte a megállapodást, elemzők azonban figyelmeztetnek, hogy a változás a költségek emelkedésével jár majd, ami végső soron az eladások csökkenéséhez és a termelés visszafogásához, a profit elapadásához vezet.

Mexikó viszont ennek éppen az ellenkezőjére számít. Az országban jelen lévő európai és ázsiai gyártók kénytelenek lesznek növelni a befektetéseiket, hogy eleget tegyenek a származáshelyi követeléseknek, ami 10 százalékos növekedést eredményezhet, és mintegy 80 ezer új munkahelyet teremthet a következő három évben az alkatrészgyártásban – mondta a Reutersnek Oscar Albin, az ágazatot képviselő INA elnöke. Nem csoda, hogy a megállapodás hírére mexikói alkatrészgyártók közül a Nemak részvényárfolyama több mint 8,5 százalékkal, a Rassinié 4,5 százalékot meghaladóan erősödött.

A NAFTA-t felváltó új egyezmény viszont jogos aggodalommal töltheti el az Európai Uniót és Kínát. Brüsszel attól tart, hogy a megállapodás megágyazott a külföldi autókra kivetendő vámoknak – különben mi értelme lett volna annak, hogy Kanada és Mexikó is importkvótákat vállalt a szerződés aláírása érdekében. Ráadásul ezzel a nyomás is fokozódik Brüsszelre, hogy engedjen Washington követeléseinek. „Már az amerikai–mexikói megállapodás is rontotta a tárgyalási pozíciónkat, és Kanada csatlakozásával csak nőtt a veszély” – ismerte el a Politicónak Marta Nováková cseh kereskedelmi miniszter.

Kína még rosszabb helyzetben van, mert Donald Trump és Robert Lighthizer kereskedelmi képviselő immár teljes erővel rá összpontosíthatja a haragját. Mark Mobius befektetési guru az eddiginél is több konfrontációra, mint mondta, egyenesen vérfürdőre számít. „Kína kemény dió, nem fogja könnyen megadni magát” – mondta Mobius a CNBC-nek. Több más elemző is egyetért vele abban, hogy Peking nem fog meghátrálni, még ha a vámháború lassítja is a gazdasági növekedését. „A Trump-doktrína lényege a barátok és szomszédok megfélemlítése, és ez eddig működik, Dél-Korea, Kanada, Mexikó, Japán és az EU is engedett kisebb-nagyobb mértékben” – idézte az amerikai hírtelevízió Deborah Elmset, a szingapúri Asia Trade Center tanácsadó cég vezérigazgatóját, aki szerint azonban ez Kínával nem működik. Részben, mert sokkal kevésbé világos, hogy Washington mit akar, részben pedig azért, mert „Kínát kevésbé érdekli, hogy Trump mit tehet”.

Az amerikai autóipar

950

ezer embert foglalkoztat