Az olasz gondok mögé bújnak a görögök
Csak takaródzik az olasz büdzsé okozta piaci volatilitással Athén, valójában görögországi problémákra is visszavezethető az, hogy 2018 februárja óta nem bocsátottak ki kötvényeket – nyilatkozták piaci elemzők a Kathimerininek. Euklid Cakalotosz görög pénzügyminiszter a múlt hónap végén jelentette ki, hogy az olasz kormány nagy port kavaró költségvetési tervei mellett jobbnak látták, ha későbbre halasztják a kötvényeladást. Az Alekszisz Ciprasz vezette kabinet a görög adósságkezelő ügynökség igazgatóját bízta meg azzal, hogy jelezze, mikor ítéli meg optimálisnak a körülményeket egy kötvényaukcióhoz. A német Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint azonban a görög magyarázkodás egy újabb megingás előjele lehet, és Athén az óriási államadóssága miatt kénytelen lesz újra nemzetközi hitelezőktől segítséget kérni.
A görög kötvénykibocsátás késleltetésében szerepet játszott ugyan az olasz helyzet okozta piaci volatilitás, de a hazai tényezők is éppannyira fontosak – vélekedik a Teneo Intelligence tanácsadó cég társelnöke, Wolfango Piccoli. A görögök piaci helyzetét gyengíti, hogy az ország elővigyázatossági hitelkeret nélkül lépett ki a nemzetközi mentőprogramból augusztusban, de a strukturális reformok terén tett visszalépések is rombolják a befektetői bizalmat, a kormány ugyanis a jövő évi parlamenti választásokra készülve kampányüzemmódba kapcsolt.
Athén a mentőprogram lezárulta előtt például azt ígérte a hitelezőinek, hogy 2019-ben csökkenti a nyugdíjakat. Az elmúlt hónapokban azonban Ciprasz többször is hangsúlyozta, e nélkül is tartani tudják magukat a vállalásukhoz, miszerint az éves elsődleges költségvetési többlet 2022-ig a GDP 3,5 százaléka marad. A kormány 2019-es költségvetési tervezete végül két forgatókönyvet mutat be: a nyugdíjcsökkentés nélküli változat szerint az elsődleges többlet 3,56 százalékos lehet jövőre, míg az intézkedés bevezetésével 4,14 százalékos plusz érhető el. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) ragaszkodik ahhoz, hogy a görög piaci helyzet megszilárdításához elengedhetetlen a nyugdíjak csökkentése. A Kathimerini információi szerint november közepén várható uniós döntés az ügyben.
A Berenberg Bank közgazdásza, Carsten Hesse arra is felhívta a figyelmet, hogy Görögország számára – ameddig felhalmozott készpénztartalékai megengedik – gyümölcsözőbb lehet a várakozó álláspont, miután a tízéves állampapír hozama tegnap napközben 4,3 százalék volt. „Ha a kormány holnap 10 milliárd euró értékben, 4,5 százalékos hozam mellett bocsátana ki tízéves lejáratú kötvényeket, az mintegy 450 millió eurós extra kamatköltséget jelentene a 2019-es büdzsében. Ameddig jelentős tartalék áll Görögország rendelkezésére, nem sürgető az országnak, hogy visszatérjen a kötvénypiacokra” – mondta. Cakalotosz szerint az állam akkora tartalékot halmozott fel, amely mellett a finanszírozási szükségletek kielégítése legalább két és fél évig nem okozhat gondot.
Büdzsékről tárgyalt az eurócsoport
A tagállamok 2019-es költségvetési terveiről tárgyalt tegnapi ülésén az eurócsoport, különös tekintettel az olasz büdzsére. A római kormány költekezési terveit az Európai Bizottság visszautasította, és az olaszok november közepéig kaptak időt arra, hogy benyújtsák módosított költségvetési terveiket az EU-nak. Az eurócsoport lapzárta után hozta nyilvánosságra az ülésen történteket. A Mizuho International Plc. stratégája, Antoine Bouvet azt vetítette előre, hogy az euróövezeti pénzügyminiszterek egységesen szembehelyezkednek az olasz költekezési programmal.
