Hangzatos reformokról és piaci liberalizációról beszélt Hszi Csin-ping kínai államfő az első Kínai Nemzetközi Import Expón. A héten zajló sanghaji rendezvényen a politikus alacsonyabb védővámokat, könnyebb hozzáférést ígért a nyugati cégeknek a kínai piachoz, valamint hangsúlyozta, hogy növelni fogják az importot, tehát csökkentik a kínai külkereskedelmi mérleg többletét. Megígérte azt is, hogy felgyorsítják a felsőoktatás liberalizációját, megnyitják a telekommunikációs és kulturális szektort a külföldiek előtt, és erőteljesebb védelemben részesítik a külföldi vállalatok szellemi alkotásokhoz való jogát. A piaci szereplők és elemzők szkeptikusak a bejelentésekkel kapcsolatban: a legtöbben úgy vélik, hogy csak politikai marketingfogásról van szó, nem valós reformokról, Hszi Csin-ping ugyanis sem részleteket, sem határidőket nem közölt.
Ugyan az expó gazdasági és üzleti rendezvénynek tűnik, valójában politikai eseményként kell kezelni – közölte lapunkkal Matura Tamás. A Budapesti Corvinus Egyetem Kína-szakértője hangsúlyozta, hogy ez az első ilyen jellegű rendezvény, amelyet vélhetően az amerikai kereskedelmi feszültségekre válaszul szerveztek meg azzal a szándékkal, hogy a kormányzat megpróbálja bebizonyítani a nyugati befektetőknek: Kína megbízható partner, a szabad piac híve, valamint hogy érdemes exportpiacként is tekinteni az országra. A szakértő szerint azonban kétséges, mennyire lehetnek mélyrehatók a Hszi által beígért változások. „Meglepődnék, ha gyökeres fordulat történne, ez csak egy politikai fogás, hogy megmutassák: hajlandók arra a piaci nyitásra, amelyet leginkább az Egyesült Államok követel.” Matura szerint azonban a kisebb gazdaságoknak lehetőségük van valóban előnyös egyezmények kialakítására Kínával, bár ezek is inkább egyoldalúak: kevés fejlődő vagy feltörekvő gazdaság tud érdemben árut, szolgáltatást vagy technológiát exportálni a távol-keleti országba.
Az Európai Unió Kínai Kereskedelmi Kamarája ugyan üdvözölte az államfő terveit, és dicsérte, hogy eltörölték a külföldieket érintő korlátozásokat az oktatási és egészségügyi beruházások terén, de hangsúlyozta: a befektetők már érzéketlenek a hasonló ígérgetésre. A kínai kormány már sokadszor ígér hasonlókat anélkül, hogy részleteket vagy menetrendet közzétenne, konkrétumok nélkül pedig nehéz lázba hozni a piacot – áll a kamara közleményében. Mint fogalmaztak: az eddigi intézkedések félénk lépések voltak Kína gazdasági erejéhez mérten. Az államfőnek tényleges piaci nyitáson kellene dolgoznia, új ágazatokat kellene bemutatnia a befektetőknek ahelyett, hogy hangzatos reformokat ígérget. Az elemzők megjegyezték: félő, hogy a kínai kormány a külföldi befektetők piacra lépése helyett továbbra is inkább a súlyos adósságokkal küszködő állami vállalatokat segíti majd.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.