Nagy-Britannia biztosan szegényebb lesz

Ha az ország Theresa May kormányfő terve alapján lép ki a közösségből, a brit gazdaság 2,1 százalékkal lesz kisebb tizenöt év múlva ahhoz képest, mint ha az ország az Európai Unió tagja maradna – derül ki a kormány számára készített, tegnap nyilvánosságra hozott hatástanulmányból. A dokumentum rendezetlen Brexit esetére 6,3–9 százalékos visszaeséssel számol, amely azonban a 9,3 százalékot is elérheti, ha nem növekszik az uniós munkavállalók száma.

A tanulmány azonban nem ad pontos képet a jövőről, mert több forgatókönyv kimenetelét is vizsgálja ugyan, de ezek között nem is szerepel a Brüsszellel kötött és a hét végi csúcson jóváhagyott megállapodás. Ehelyett a brit kormány a júliusi, úgynevezett Checkers-terv alapján számol, amelyet az EU azonnal elutasított. Annyi azonban így is nyilvánvaló, hogy a kilépés mindenképpen hátrányos lesz az Egyesült Királyság számára, és ezt el is ismerte a BBC-nek a jelentés nyilvánosságra hozatala előtt Philip Hammond pénzügyminiszter. Szerinte egyértelmű, hogy kizárólag gazdasági szempontból a legnagyobb előny az lenne, ha az ország az egységes európai piac része maradna, ezt azonban a kormányfő elutasítja. Az EU-val kötött megállapodás csak minimalizálja a veszteségeket, de a jelenlegi helyzetben ez a lehető legjobb megoldás, ráadásul politikai mellett egyéb előnyökkel is jár, lehetővé teszi egyebek között a határok ellenőrzését és kereskedelmi szerződések kötését – hangsúlyozta Hammond.

A brit jegybank saját elemzésében arra figyelmeztetett, hogy a font árfolyama összeomlik, az infláció és a munkanélküliség rohamosan növekedni fog, a kamatok pedig 4 százalékig emelkednek egy esetleges megállapodás nélküli Brexit esetén. Azonnali hatásként 8 százalékkal is zsugorodhat a brit gazdaság, azonban hamar magához fog térni, és a korábbinál kisebb mértékben ugyan, de 2023 végére már ismét növekedésnek indulhat. A jelentés tegnap kora esti nyilvánosságra hozása után azonnal gyengülni kezdett a brit deviza a dollárhoz képest.

A héten több kutatóintézet is készített elemzést a kilépés következményeiről. A szakértők rövidebb időtávval – az átmeneti időszakot követő tíz évvel – számolnak, mint a kormány, ezért az eredményeket nehéz összehasonlítani. A London School of Economics gazdaságkutató intézete, a King’s College London egyetem és az Institute for Fiscal Studies (IFS) pénzügyi kutatóműhely közös elemzése szerint az egy főre jutó GDP a következő évtizedben 1,9–5,5 százalékkal marad el attól a szinttől, amelyet Nagy-Britannia EU-tagként elérne. A megállapodás nélküli kilépés esetén ez az érték már 3,5–8,7 százalék lehet 2030-ra. Azzal viszont hosszú távon csak a GDP 0,4 százalékát takarítja meg a kormány, hogy nem fizet uniós költségvetési hozzájárulást. Az EU tagállamai a brit károk tizedét sem szenvedik el, egyedül Írország lesz kénytelen a nagy-britanniaihoz mérhető vesztésegeket elszenvedni, mivel London messze legjelentősebb kereskedelmi partnere.

A National Institute of Economic and Social Research londoni kutatóközpont elemzése szerint 2030-ra a brit GDP 3,9 százalékkal lesz alacsonyabb az EU-tagság esetén elérhetőnél, hard Brexit esetén viszont már 5,5, százalékos lesz a visszaesés. A londoni parlament december 11-én szavaz a Brüsszellel kötött megállapodásról, és a pillanatnyi állás szerint el fogja utasítani.

Jelesre vizsgázott a brit bankrendszer

Átmentek a vizsgált hitelintézetek a brit jegybank idei stressztesztjén. A Bank of

England megállapította, hogy a hitelintézetek a vizsgált forgatókönyv szerint még egy mély recesszió esetén is ellenállók: tőkemegfelelési mutatójuk 11,4 százalékra esik, miközben az elvárt szint 7,9 százalék volt. A forgatókönyv szerint az Egyesült Királyság GDP-je éves bázison 4,7 százalékot esik, a munkanélküliség pedig 10 százalékra nő, ami súlyosabb, mint a megállapodás nélküli Brexit esetén becsült visszaesés.

A bankok közül egyedül a Lloydsot és a Barclayst szólta meg a jegybank, mivel túl nagy a hazai hitelkitettségük, így különösen sebezhetők egy belföldi válság esetén.

Theresa May kormányfő először beszélt arról, hogy lehetséges egy második népszavazás a kilépésről. Ennek az a feltétele, hogy Nagy-Britannia kérje a tagság megszüntetését beindító 50. cikkely felfüggesztését.

A legfrissebb felmérés szerint egyébként a megkérdezettek 46 százaléka maradna az EU-ban, és 37 százalékuk támogatja a kilépési megállapodást, ha pedig a maradás és a megállapodás nélküli kilépés között kellene választani, akkor a britek fele az első, 40 százaléka a második lehetőséget választaná. | VG