Osztozkodik egymással az RWE és az E.ON

Bíznak az E.ON és az RWE tulajdonosai abban, hogy a kettejük között márciusban köttetett megállapodás az RWE-hez tartozó Innogy energiacég felszabdalásáról és eszközei szétosztásáról átsiklik az Európai Unió versenyhatóságán. A kérdés különösen azután vált aktuálissá, hogy kedden Brüsszel túlzott piaci erőfölény kialakulására hivatkozva megvétózta a német Siemens és a francia Alstom kötöttpályás közlekedési üzletágának összevonását. Az Innogy esetében a kiskereskedelmi elosztóhálózat és a fogyasztók az E.ON-hoz, a megújuló forrásokra támaszkodó áramtermelés pedig az RWE-hez kerülne át, ahogy az E.ON zöldáramüzletága is. Bónuszként az RWE 16,7 százalékos részesedést szerezne az E.ON-ban.

A német kiskereskedelmi piacon az E.ON domináns szereplővé léphetne ezzel elő, igaz, számos regionális szolgáltató dolgozik rajta kívül a piacon. Az E.ON európai ügyfélköre 50 millió fogyasztóra bővülne. Az RWE sem járna rosszul, a megújuló áramtermelés terén csak a spanyol Iberdrola és az olasz Eni előzné meg – emlékeztet a Reuters. Azzal viszont kifejezetten rosszul járnak, ha a német kormány a 2011-es fukusimai atomkatasztrófa nyomán a nukleáris alapú áramtermelés felhagyásához hasonló forgatókönyvvel a szenes erőművek halálos ítéletét is kimondaná. Márpedig az eshetőség adott, álláspontja alátámasztására és a menetrend kidolgozására Berlin nemrég egy bizottságot is létrehozott, amelynek év végére kell elkészítenie a javaslatát. A kiszivárgott hírek szerint a szénbányászat és a szenes erőművek felszámolásával járó károkat a kormány nem kompenzálná az RWE-nek, az érintett régióknak elkülönítendő 1,5 milliárd eurót a dolgozók átképzésére, új munkahelyek létesítésére lehetne felhasználni. A Merkel-kormány az atomerőművek bezáratása miatt az idén már „megégett”, egy bírósági ítélet értelmében egymilliárd eurós kártérítést kell fizetnie az érintett vállalatoknak.

Az Innogyre visszatérve az mindenesetre érthető, hogy az RWE sietve közölte a tegnap kiadott harmadik negyedéves gyorsjelentése kapcsán, hogy a cég szétszedése menetrend szerint halad, arra 2019 közepén bólinthat rá az uniós versenyhatóság. Figyelmeztető lehet azonban, hogy a Siemens–Alstom-ügyben is „minden rendben ment”, amíg Brüsszel hirtelen az európai fogyasztók érdekeivel ellentétesnek találta a fúziót. Mindenesetre az RWE közleményében azt hangsúlyozta, ha a jóváhagyást megkapják, utána az ügylet hamar lezárul.

Gyorsjelentésével a legnagyobb német áramtermelőnek számító RWE nem kápráztatta el a befektetőket, az első kilenc hónap adó-, kamatfizetés és amortizáció előtti eredménye (EBITDA) 23,5 százalékkal maradt el a tavalyi hasonló időszakától, igaz, az 1,3 milliárd eurós adat nem szakadt el az elemzői várakozásoktól. A bevétel 3,3 százalékkal 10,1 milliárd euróra mérséklődött. A cég a részvényeseit 40 százalékos osztalékemeléssel igyekszik vigasztalni, s az üzleti évre papíronként 70 cent kifizetésére tesz javaslatot. A bejelentések 2,2 százalékkal erősítették az RWE árfolyamát.

A rivális-szövetséges-tulajdonos­társ E.ON árfolyama 4 százalékot erősödött a szintén tegnap kiadott gyorsjelentésében közölt erős számok és a hozzájuk fűzött pozitív kilátások kapcsán. Az E.ON megújuló áramtermelési üzletágának erősebb teljesítménye folytán az egy évvel korábbihoz képest 25 százalékkal 1,2 milliárd euróra növelte háromnegyed éves kiigazított nettó profitját, és az üzleti évre várt 1,3-1,5 milliárd eurós profitcélt a sáv felső széle felé korrigálta. Az energiaóriás bevétele ugyanakkor 13 százalékkal 24,3 milliárd euróra esett vissza a január és szeptember közti időszakban, amit a cég elsősorban a végfelhasználói piacon folyó árverseny kiéleződésével magyarázott.