A Brexit-szavazás lehet a hét eseménye
Mozgalmas hétnek néz elébe a piac. Ma hozzák nyilvánosságra a friss törökországi GDP-adatokat, és a piac csupán 2,7 százalékos emelkedést vár éves szinten a harmadik negyedévben, szemben az előző negyedévi 5,2 százalékkal. Az idén tavasszal kibontakozó árfolyamválság következtében a török gazdaság fokozatosan lassul, akár már recesszióba is süllyedhetett. A magas kamatok csökkentik a hitelfelvételi kedvet, az árfolyam leértékelődött, ez pedig a bedőlt hiteleken keresztül növeli a bankok veszteségeit és csökkenti a hitelezési aktivitást. Ennek hatása már az októberi havi kiskereskedelmi forgalom és az ipari termelés adatain is érezhető volt. Mivel azok érdemben elmaradtak a várakozásoktól, a GDP esetében is van esély arra, hogy ez megtörténjen – mondta Módos Dániel, az OTP elemzője.
A KSH holnap publikálja a novemberi fogyasztói árindex adatait. A piaci konszenzus jelentős lassulást vár az előző hónap 3,8 százalékos értékéhez képest, elsősorban az üzemanyagárak csökkenése miatt. Az OTP Elemzési Központ várakozása 3,2 százalék, a piaci konszenzus pedig 3,3 százalék. Az elmúlt hetekben meredeken csökkentek az olajárak, ezért rövid távon növekedhet a jegybank mozgástere a monetáris politikát illetően. Ugyanakkor a volatilis tételektől és a hatósági intézkedések hatásától szűrt inflációs mutató, amely jobban megragadja a gazdaságban zajló árazási folyamatokat, 2,5 százalékon stagnálhat. Ez a mutató egyébként 2018 eleje óta a 2,4–2,8 százalék közötti sávban ingadozik, lényegében az inflációs céllal összhangban alakul.
Szintén holnap dönt – négynapos vita után – a brit alsóház az EU által már elfogadott Brexit-megállapodás sorsáról. Igazi meglepetésnek számítana, ha a többség áldását adná a tervezetre, mivel nem csupán az ellenzék utasítja el, de a kormányzó párt is nagyon megosztott a kérdésben. A szavazás sikertelensége esetén újra napirendre kerülhet a sokszor emlegetett második Brexit-népszavazás vagy a kilépés féléves elhalasztásának lehetősége. Az utóbbi nem hozhatna érdemben kedvezőbb feltételeket a britek számára, mivel az EU elkötelezett a mostani megállapodás feltételrendszere mellett. Ám a legrosszabb forgatókönyv, a megállapodás nélküli kilépés lehetősége a brit pénzügyminisztérium és a Bank of England prognózisa szerint is súlyos növekedési áldozattal járna, és abban mindenki egyetért, hogy ezt el kell kerülni. A patthelyzet Theresa May miniszterelnökségébe kerülhet, mivel a szavazás elbukásának esetén a Munkáspárt – ígérete szerint – azonnal beadja a bizalmatlansági indítványt a kormány ellen. Az így kialakuló politikai bizonytalanság és a megállapodás nélküli Brexit lehetősége lejtőre teheti a font árfolyamát.
Szerdán hozzák nyilvánosságra a friss amerikai inflációs adatokat. A várakozások szerint az olaj árának több hete tartó esése miatt az infláció csökkenhetett novemberben. Ugyanakkor a maginfláció emelkedhetett, ráadásul a nominális bérek hosszú idő után
3 százalék felett nőnek, és az amerikai munkaerőpiaci kondíciók is kifejezetten feszesnek tekinthetők. Ezek a kamatemelés folytatása mellett szóló érvek. Ám az amerikai növekedés – a kereskedelmi háború negatív következményei miatt és azért, mert Trump adócsökkentésének pozitív hatásai kifutóban vannak – előretekintve lassul, és a pénzpiaci volatilitás is érdemben megemelkedhetett az utóbbi hónapokban, ami óvatosságra intheti a Fedet. Ezt támasztja alá a Fed elnökének legutóbbi beszéde is, amelyben úgy értékelte a helyzetet, hogy a mostani kamatszint éppen csak a szükséges alatt tartózkodik. Ezt a kijelentést sokan úgy értelmezték, hogy hamarosan vége a kamatemelési ciklusnak.
Csütörtökön tartja következő kamatdöntő ülését az Európai Központi Bank (EKB). A kamatszint valószínűleg nem változik, más fontos bejelentések viszont várhatók. Az EKB kötvényvásárlási programja 2019 januárjától megszűnik, és az első kamatemelésre 2019 második felében kerülhet sor. Ugyanakkor az olasz költségvetés körüli aggodalmak, az euróövezet növekedésének lassulása (Olaszország és Németország növekedése negatív volt a harmadik negyedévben), valamint a kereskedelmi háború negatív hatásai együttesen változtathatnak a képen. Rosszabb esetben akár a kamatemelés elhalasztását is okozhatják. Az infláció 2 százalék körül alakul hónapok óta, de a maginfláció továbbra is csak 1 százalék körüli. Az EKB elnöke a legutóbbi kamatdöntő ülésen elmondta, hogy az inflációt alacsonyan tartó tényezők már kifutóban vannak. Ilyen tényező például a munkaerőpiac, mivel a foglalkoztatottság folyamatosan nő az övezetben, a bérek pedig emelkedésnek indultak. Ezt bizonyítja például az is, hogy Németországban a bérek 2,6 százalékkal nőnek éves alapon, és a minimálbéreket – 2015 óta először – 3,5 százalékkal emelték.
