Megáll a saját lábán a szerb gazdaság
Pozitív trendeket tükröznek a legfrissebb szerb makrogazdasági mutatók. Az év első tíz hónapjában 4,5 százalékos volt a gazdasági növekedés, ami elsősorban annak köszönhető, hogy sikerült a reformokat végrehajtani. A GDP-arányos államadósság folyamatosan csökken, utoljára 2012 végén volt ilyen alacsony szinten. Aleksandar Vucic államfő kijelentette: abban bízik, hogy január 1-jétől 47–48,5 százalék között lesz az államadósság szintje GDP-arányosan. Azt is hangsúlyozta, hogy a külföldi tőkebeáramlás is a legnagyobb ütemű a régió országai között, és 2018-ban megközelíti a hárommilliárd eurót.
A pénzügyminiszter a szerb parlament előtt ismertette, hogy Szerbia törlesztette az 1,03 milliárd dolláros adósságát, mégpedig úgy, hogy a régi hitel törlesztéséhez nem kellett új hitelt felvenni, az év közben megtakarított pénzekből fizették azt vissza. Sinisa Mali hangsúlyozta, hogy ezzel a GDP-arányos hiány 56,1 százalékról 54,1 százalékra csökkent.
A rekordalacsony, mindössze 11,3 százalékos munkanélküliségi rátáról az államfő és a pénzügyminiszter is beszélt. Köztudott ugyanakkor, hogy a nemrég még közel 30 százalékos rátát nemcsak az új munkahelyek megnyitásával sikerült csökkenteni, hanem a demográfiai folyamatok és az elvándorlás is közrejátszott. A férfi lakosság körében a harmadik negyedévben 10,5 százalékos munkanélküliségi arányt mértek, a nőknél pedig 12,2 százalékosat. Az országon belül a Vajdaságban jegyezték a legalacsonyabb munkanélküliségi rátát, 7,9 százalékos szinten, azután a belgrádi régió következik 10,2 százalékkal, majd Nyugat-Szerbia és Sumadija térsége következik, ahol 12,5 százalékos munkanélküliségi rátát jegyeznek. A munkaerőpiaci helyzet továbbra is Dél- és Kelet-Szerbiában a legrosszabb, 15,2 százalékos munkanélküliségi rátával.
Korábban mindig csak a munkanélküliek számának a csökkenéséről beszéltek, a foglalkoztatottak számának alakulása sokáig egyfajta tabu volt. Most viszont már ezt is lehet tudni: a foglalkoztatottsági ráta új rekordot ért el: 49,2 százalék volt. A férfiak körében 57,3 százalék, a nők körében pedig 41,7 százalék – derül ki a Köztársasági Statisztikai Intézet adataiból. A jelek szerint a tavalyi szerény, 1,9 százalékos bővülést követően, 2018-ban erőteljesebben növekedett a gazdaság. A tizedik hónapban jegyzett 4,5 százalékos GDP-emelkedés ugyanakkor éves szinten előreláthatóan nem lesz meg. A Koszovó által bevezetett vámok is visszavetik a gazdaság teljesítményét, pontosan nem tudni, mennyivel, de az államfő egyik beszédében 0,2-0,3 százalékot emlegetett. Mindezek tükrében figyelemre méltó a fejlemény, amely szerint az EU tagállamai megállapodtak abban, hogy a december 10-i kormányközi konferencián Szerbia két újabb uniós csatlakozási fejezetet nyithat meg. A gazdasági és monetáris politikára vonatkozó 17., valamint a statisztikával foglalkozó 18. fejezet nyílhat meg a nyugat-balkáni ország előtt. A továbbiakban azonban ehhez szükség lesz még az EU-s országok nagyköveteinek jóváhagyására is.
