Megviselte a régiós devizákat a tőkekivonás
Nem a kelet-közép-európai régió devizáinak éve volt az idei. A régió legjobban teljesítő devizája az ukrán hrivnya volt, amely 8 százalékot erősödött az euróval szemben az idei történelmi mélypontjáról. A korona és a zloty is enyhén gyengült az idén a közös devizával szemben, míg a lej gyakorlatilag a januári árfolyamán áll, úgy, hogy az euróindex 3,7 százalékot ereszkedett 2018 során. A török és argentin devizaválság, valamint a globális növekedési aggodalmak és az amerikai Fed kamatemelési ciklusa miatt tavasszal–nyáron érdemi tőkekiáramlás volt a feltörekvő piacokról, és ez jelentősen gyengítette a régiós devizákat is. A régió államai emellett megtartották a tavalyi növekedési lendületet, az európai unió leggyorsabb GDP-növekedésű országai közt voltak. A gazdaságok többsége azonban vélhetően lassulni fog jövőre, az uniós konjunktúra-időszak vége, valamint az általános munkaerőhiány következményeként.
A cseh jegybank az idén ötször emelt kamatot, így sikerült 2 százalékra szorítania a nyáron 2,6 százalékra gyorsuló inflációt. A gazdaság a szigorítás miatt nagymértékben lassult az év végére, az első negyedéves, 4,1 százalékos GDP-növekedés 2,4 százalékra zsugorodott a harmadik negyedévre. Vélhetően az idei utolsó három hónapban és jövőre is kitart az enyhe lassulás. Utolsó kamatdöntő ülésén a jegybank közölte: az alacsony inflációs várakozások miatt nem fognak sietni a kamatemelésekkel, de az elemzők szerint februárban, legkésőbb márciusban ismét szigorít a monetáris tanács az 1,75 százalékos rátán, jövőre legalább két emelést várnak. Különösen, mivel a jegybank előrejelzése szerint az infláció 2,5 százalék fölé gyorsulhat a második negyedévben. A várakozások szerint, ha a jegybank nem emel legalább kétszer, a korona gyengülésére lehet felkészülni, de ha a megfelelő ütemben szigorít, akkor sem lehet érdemi erősödésre számítani.
Az év elején több elemző úgy vélte, hogy a lengyel jegybank végre szigorít az idén, ám a lépés elmaradt: az alapkamat 2016 eleje óta 1,5 százalékon áll. Egyelőre nincs is ok sietni a szigorítással, az infláció 1,3 százalékra lassult az év végére, éves csúcsa is csak 2 százalék volt a nyáron. Pedig a gazdaság növekedési dinamikája szédítő, az idei első három negyedév mindegyikében 5 százalék fölötti bővülést értek el, a lendület vélhetően az utolsó három hónapra is megmarad. A zloty 2,8 százalékkal gyengült az euróval szemben, valószínűleg a befektetők sem bíznak a mihamarabbi szigorításban. Az olajár esése miatt nem valószínű, hogy az első negyedévben felpattan az infláció, de az elemzők többsége szerint az év második felére már várható az első kamatemelés.
A román gazdaság az év elején erősen túlhevült: a 4 százalék feletti GDP-növekedéshez 5 százalék fölé gyorsuló infláció párosult. A jegybank emiatt az idén háromszor emelte meg az alaprátát, amely így jelenleg 2,5 százalékon áll. A növekedést a béremelkedés, a fogyasztás erősödése és a dinamikusan növekvő hitelezés fűtötte, így értelemszerű volt a monetáris kondíciók szigorítása. A lej egész évben egy alig 1 százalékos sávban oldalazott az euróval szemben, és az év végét gyakorlatilag a januári keresztárfolyamon érte meg. A szakértők többsége úgy véli, hogy nincs vége a szigorítási ciklusnak.
Az ukrán hrivnya január végén érte el az euróval szembeni történelmi mélypontját, a jegybank csak négy kamatemeléssel tudta stabilizálni az árfolyamot, amely azóta 8 százalékot erősödött. Eközben a gazdaság 3 százalék körüli negyedéves ütemben bővült, az újraindított IMF-programnak köszönhetően pedig vélhetően jövőre is kitart az ütem. Ennek ellenére a kilátások nem derűsek, a kormánynak az IMF által megkövetelt strukturális reformokat és fiskális kiigazításokat is meg kell tennie, amelyek negatív hatással lehetnek mind a költségvetésre, mind a lakossági fogyasztásra. A szakértők arra számítanak, hogy jövőre még legalább egyet emelnek a 18 százalékon álló rátán, hiszen mindenképpen lassítani kell a 10 százalék fölé gyorsuló inflációt.
