Őrizetbe vették a Huawei-örököst

Az amerikai határidős jegyzések 2 százalék körüli veszteségbe fordultak, az ázsiai tőzsdék jelentősen gyengültek, Euró­pában pedig kétéves mélypontra zuhantak az indexek, és az eladási hullám átterjedt Latin-Amerikára is arra a hírre, hogy Kanadában amerikai kérésre őrizetbe vették a Huawei Technologies kínai mobil távközlési berendezéseket gyártó cég globális pénzügyi igazgatójaként dolgozó Meng Van-csout, aki egyben a vállalat alapítójának a lánya és potenciális utódja. A befektetők attól tartanak, hogy tovább élesedhet a feszültség az Egyesült Államok és Kína között. Az aggodalmak hatására erősödött a jen és a recessziós félelmek miatt nyomás alatt lévő dollár is.

A 46 éves Meng Van-csout még szombaton vették őrizetbe – aznap, amikor Donald Trump amerikai és Hszi Csin-ping kínai elnök Buenos Airesben kilencvennapos tűzszünetről állapodott meg a két ország közötti kereskedelmi háborúban, a hírről azonban csak szerdán számoltak be a kanadai lapok. A hatóságok megkezdik a kiadatási eljárást, Meng ma áll bíróság elé, amely eldönti, hogy szabadlábra helyezhető-e óvadék ellenében. A vállalat és Kína kanadai nagykövetsége is tiltakozott az őrizetbe vétel ellen, a pekingi külügyminisztérium pedig magyarázatot követel Ottawától és Washingtontól. A hivatalos közlemények szerint nem lehet tudni, hogy Menget pontosan mivel vádolják, de a dolognak az Irán elleni szankciók megsértéséhez lehet köze. Az amerikai hatóságok ugyanis a Reuters értesülése szerint már legalább két éve vizsgálatot folytatnak a Huawei ellen, mert vélhetően amerikai gyártmányú cikkeket szállított illegálisan Iránnak és más, büntetőintézkedések alatt álló országoknak.

Két hete arról számolt be a The Wall Street Journal, hogy a washingtoni kormányzat arra kéri a szövetségeseit, hogy ne használják a kínai cég termékeit, mert azok kiberbiztonsági fenyegetést hordoznak. A Huawei alapítója ugyanis egy volt katonatiszt, és a vállalat szorosan együttműködik a kínai kormánnyal, ami hírszerzési források szerint kémkedésre ad lehetőséget. Nemzetbiztonsági okokra hivatkozva akadályozta meg az új-zélandi és az ausztrál kormány is, hogy az ország vezető telekommunikációs vállalatai a Huawei eszközeit használják az 5G-s mobilhálózat kiépítéséhez, és kizárták a versenyből Dél-Koreában is. Nagy-Britanniában szintén eltávolították a Huawei eszközeit a BT (korábban British Telecom) G3- és G4-hálózatából.

Washington már régóta próbálkozik azzal, hogy felelősségre vonjon kínai vállalatokat az amerikai törvények megsértése miatt. Ez történt a ZTE-vel is, amely majdnem csődbe ment, miután az Egyesült Államok megtiltotta amerikai cégeknek, hogy alkatrészeket és szoftvert adjanak el neki. A ZTE végül kénytelen volt a nyáron egymilliárd dollárt fizetni, hogy feloldják a tilalmat, és menesztette a szankciók megsértéséért felelős vezetőit.

Meng őrizetbe vétele azt jelenti, hogy az amerikai kormányzat bekeményített, és szabad kezet adott a rendvédelmi hatóságoknak. Azt még nem tudni, hogy a történteknek milyen hatásuk lesz az amerikai–kínai kereskedelmi tárgyalásokra, de az biztos, hogy tovább növelik a feszültséget. A Huawei a világ legnagyobb távközlési elektronikus eszközöket gyártó cége, és a második az okostelefonok előállításában, tavalyi bevétele 92 milliárd dollár volt. 2018-ra már 102,2 milliárdos rekordbevétel elérését tűzte ki célul, és meg akarja előzni a mobilgyártásban világelső Samsungot. Kínának azonban fontosabb az, hogy a cég vezető szerepet tölt be olyan technológiák fejlesztésében, amelyek kevésbé tennék függővé az országot az amerikai és az európai beszállítóktól a félvezetők és hálózati infrastruktúrák területén.

Idén a Huawei

102

milliárd dollár feletti árbevételt könyvelhet el