Súlyos sarcot fizettet a cégekkel Bukarest

A gazdasági szereplők heves tiltakozása ellenére a bukaresti kormány a karácsony előtti utolsó munkanapon sürgősségi rendelettel új adókat vetett ki a távközlési, az energetikai cégekre és a bankokra. Az érdekképviseleti vezetők arra figyelmeztetnek, hogy a rendelettel az állampolgárokat sújtja Bukarest, hiszen az adókat a társaságok áthárítják majd a fogyasztókra, így emelkedik az energia ára, és drágulnak a hitelek, ami végső soron a gazdaság teljesítményére is negatív hatással lesz. A többségben állami energetikai cégeket végleg ellehetetlenítik az új adókkal és az energiahordozók árának szabályozásával, hiszen ezeket a cégeket már eddig is a végletekig kiszipolyozta a kormány azzal, hogy arra kötelezte őket, eredményük 90 százalékát osztalékként fizessék be az államkasszába. A hitelintézetek arra figyelmeztetnek, hogy a bankadó tovább szűkíti majd a hitelezést, a nagyvállalatokat tömörítő érdekképviselet arra hívta fel a figyelmet, hogy a bankadó átgyűrűzik minden gazdasági szereplőre, hiszen amennyiben a cégek drágábban jutnak majd forráshoz, előreláthatóan elhalasztják a fejlesztéseket, ami leépítésekhez, a versenyképesség csökkenéséhez vezet. A nemzeti bank közleményben jelezte, hogy a bankrendszert negatívan érinti majd a kormány intézkedése, az idő rövidsége miatt azonban még nem sikerült átfogó képet alkotni a veszteség mértékéről.

A múlt pénteken elfogadott sürgősségi kormányrendelet értelmében január elsejétől 68 lejben (egy euró=4,55 lej) határozták meg a gáz és az áram megawattóránkénti maximális árát, emellett az energetikai cégeknek bevételük 2 százalékának megfelelő különadót kell befizetniük évente a költségvetésbe. Hasonló mértékű sarcot vetettek ki a bankokra is, az eszközértékük alapján számolt 0,2–0,9 százalékos úgynevezett kapzsisági illeték a bankközi kamatláb függvényében változik, és tovább is növelhető, ha a ROBOR 2 százalékponttal meghaladja az alapkamat mértékét. Bukarest támadta a bankokat amiatt, hogy folyamatosan emelik a hitelkamatokat, a három hónapos ROBOR múlt pénteken 3,03, a hat hónapos 3,33 százalékon állt. A kormány azzal érvel, hogy a bankok hatalmas nyereségeket halmoznak fel azzal, hogy a hitelekért átlagosan 6 százalékos kamatot számolnak fel, miközben a betétek után alig 1 százalékot fizetnek, a nyereségük pedig 42 százalékkal nőtt az első kilenc hónapban tavalyhoz képest. A távközlési cégeknek bevételük arányában 3 százalékos adót kell január elsejétől fizetniük, emellett a pénzügyminisztérium által összeállított 57 oldalas adócsomag 2 százalékos illetéket vet ki a szerencsejátékokra, a többi között visszavezeti a gépkocsikra a környezetvédelmi illetéket, és növeli a dohányáruk jövedéki adóját. Piaci szereplők szerint a magánnyugdíjpénztárak ellehetetlenítése különösen nagy kockázatot hordoz, hiszen a teljes nyugdíjrendszer összeomlásához vezethet. A törvénymódosítás ugyanis lehetővé teszi, hogy január elsejétől az állampolgárok kivegyék legalább öt éve folyósított megtakarításaikat, a havonta fizetendő járulékok mértékét pedig 2,5 százalékról 1 százalékra csökkentették.

Az első visszajelzések alapján úgy tűnik, hogy a gazdasági körökben közfelháborodást kiváltó intézkedéseket az állampolgárok többsége támogatja. A DCNews.ro hírportál által végzett felmérésben több mint 23 ezer személy válaszolt úgy, hogy jogosnak tartja a kormány intézkedéseit, és mindössze 11 ezren mondták azt, hogy a különadók kockázatot jelentenek a gazdaság egészére.