Kína bajt kever Európában, ha nem elég az iráni háború – Magyarország is frontvonalba kerülhet
Minél tovább tart az iráni háború, a negatív hatásai a világra és Európára annál súlyosabbak lesznek, ezt már a fejünkbe véshettük. Nehezebben kiszámítható és áttekinthető az a baj, ami a rosszat sejtető hétfői kínai gazdasági adatokból származhat. Csak az a tiszta, Európa ebből sem jön ki jól, a feszültség biztosan növekedni fog, és Magyarország is a frontvonalba kerülhet.
Röviden: olyan adatsor jött ki Kínából, ami egybehangzóan gazdasági lassulásra utal. Ha azt gondolnánk: akkor hajrá, Európa csökkentheti a lemaradását, akkor elsiettük a következtetést. Áttekinteni is nehéz a gazdasági csatornák sokaságát, amelyeken keresztül az ostor Európán csattan. Miközben a feszültség amúgy sem kicsi, a másik gazdasági szuperhatalommal, az Egyesült Államokkal szemben sem.
Némi részlet arról, mi is történt Kínában.
- 2 százalékos éves emelkedést vártak a kiskereskedelmi forgalomban áprilisra, 0,2 százalék sikerült: ilyen gyengeséget 2022 decembere óta nem mértek.
- A tőkeberuházásokban 1,6 százalékos emelkedésre számítottak az elemzők az év első hónapjában, ugyanekkora visszaesést sikerült összehozni.
- Az ipari termelés azért nem ment éves mínuszba, miként Európában mostanában szokás, de az áprilisi lassulás 4,1 százalékra csalódást keltett, mert a várakozás gyorsulás volt 5,9 százalékra a márciusi 5,7-ről.
Bennünket az érdekel leginkább, miért rossz mindez nekünk, de lássuk előbb, miért rossz a kínaiaknak, és ebből könnyebb megérteni a következményeket.
Ezért rossz a kínaiaknak – de ők találnak kiutat, Európától eltérően
A kínaiaknak azért rossz, mert mindebből az olvasható ki: a második negyedévben nem lesz több a gazdasági növekedés, mint 4,1 százalék – írja a Bloomberg – márpedig a terv 4,5-5 százalék.
Mondhatnánk: az egész világ bajban van az iráni háború miatt, mit szomorkodnak ennyin, ami bőven több mint az amerikai várakozás, az EU meg annak is örülhet, ha nem zuhan recesszióba.
Csakhogy Kínának ez nem elég – már a 4,5-5 százalék is lassulás az elmúlt évtizedekhez képest. Az ország egyre növekvő és szaporodó vállalatgigászokat dirigáló kommunista párti urai nagyobb tempóban szeretnék utolérni és lehagyni az Egyesült Államokat. Az EU-t már rég lekörözték.
Hanyatt-homlok intézkedésekre nincsen ok, habár a fenti adatok olyan rosszak, amire egy elemző sem számított a Bloomberg felméréseiben. Annyi azonban egyre biztosabb, hogy gazdaságösztönző kormányzati intézkedésekre kerül sor a hírügynökség megszólaltatta szakértők szerint. Vélhetően azonban nem előbb, mint a kommunista Politbüro júliusi ülése.
Amikor már tudjuk, mit tesznek a háztartási fogyasztás és a beruházások felpörgetéséért, újraszámolgathatunk, de addig nézzük meg, mit jelent a jelenlegi helyzet Európa számára. Jót nem, bár szépségpötty akad: alapvetően rajtunk csattan, miközben az amerikaiakkal épp most egyezett ki Hszi elnök (aki máris készül Vlagyimir Putyin elnök 25. látogatására).
Nagy és kis győztest hozott ki a Hszi–Trump-show, meg egy vesztest, aki ott se volt – a neve Európa
Még ki se tette a lábát az amerikai elnök Pekingből, a világ figyelme máris visszafordult legnagyobb aggodalma, az iráni háború felé. Hszi és Trump csúcstalálkozója azonban, bármi jön még a Közel-Keletről, hosszabb távra sínre tette a győzteseket és a nagy vesztest, az Európai Uniót.
Európa további feszültségre számíthat
Az iráni háborút már kihasználta Peking, hogy többszörös figyelmeztetést küldjön Európa számára: ha nem hagy fel a protekcionista intézkedésekkel Kínával szemben, a legrosszabb esetben akár egy pusztító kereskedelmi háborúra is felkészülhet.
Ennek ellenére a Donald Trump tavalyi hatalomra lépését követően önállósodási zászlaját felemelő EU sorra hozza a Peking számára barátságtalan intézkedéseket és készíti a terveket.
Európát lassan megeszi Kína: már a nagyhatalom szájában retteg az EU, csak még nem rágták meg – egész iparágak is eltűnhetnek, megszületett a vészterv
Válaszként az Európai Unió iparpolitikai lépései között nemcsak vámok szerepelnek, hanem az ellátási láncok kiszélesítése is. Az európai vegyipar és ipari gépgyártás jövője a tét, kemény intézkedések készülnek a bizottság boszorkánykonyhájában.
Magyarország, amely hatalmas kínai beruházásoktól várja a gazdasági fellendülést – német partnereitől aligha várhatja –, a frontvonalba kerülhet. Amire a friss kínai adatok alapján az EU egésze számíthat: a feszültség növekedése, sok csatornán.
A kínai hazai fogyasztás gyengélkedése nem új, ellensúlyozására pedig ugyanaz a megoldás áll Peking rendelkezésére, mint az amerikai kiszorító lépésekre: az export növelése a világ más pontjaira.
Ezt pedig sikerrel teszik – és ha nem is soroljuk fel valamennyi iparágat, ahol Európába nyomulnak az otthon kevésbé keresett termékek –, feltűnhettek az európai gyártók számára nem kedvező hírek az elektromos autók piacairól. Európa egyre többet vásárol Kínától, és a mérlege egyre romlik.
Friss hír, bár erről a trendről is bőven tudhattunk már, hogy a zöldátalakulásban – amiben az EU akart bajnok lenni – egyéb területeken is a kínaiak állnak győzelemre.
A kínai vámhatóság hétfőn közzétett adatai szerint a napelemek exportja volumenben 60 százalékkal nőtt áprilisban az egy évvel korábbihoz képest, pedig a hazai adószabályok kedvezőtlenebbre változtak – jelentette a Bloomberg. 2026 első négy hónapjában Kína napelemexportja 43 százalékkal nőtt éves összevetésben, és a folyamatot az iráni háború által a fosszilis energia kereskedelmében okozott káosz támogatja.
Az EU-nak még az is rossz, ami jó – a keleti szárnyon akad némi remény
Ha arra a kedvező hatásra gondolnánk, hogy a beáramló olcsó kínai termékek a mi oldalunkon lassíthatják a felpörgő inflációt, hosszabb távra ezért termelői elvesztésével nagy árat fizethet Európa. Ha pedig ellenáll, és Kína büntet, az más frontokon okozhat fájdalmat.
Miközben robog a kínai export, kompenzálandó a hazai kereslet gyengeségét, az utóbbit az oda exportáló, vagy ott beruházó európai cégek megérzik. Még inkább, ha kereskedelmi háborúba keverednénk Kínával – amellyel az amerikaiak kiegyeztek.
Ha arra a kedvező hatásra gondolnánk, hogy a gyengébben muzsikáló kínai kereslet visszafoghatja a világ energiafogyasztását, és lejjebb viszi az árakat, sajnos láttuk, mi történik: az iráni háború miatt energiaválságba kerültünk. Még magasabbra is szökhettek volna az energiaárak, ha Peking – Európától eltérően előrelátó módon – a háború miatt nem tölti fel energiakészleteit.
De lám, szintén friss Bloomberg-hír: a Kpler adatai szerint május első felében
lelassultak az LNG-szállítmányok Európába,
amelynek pedig gőzerővel kellene feltöltenie a télen megcsappant gázkészleteit. A hajók helyette Kína és Ázsia egyéb országai felé fordultak. Ami azt jelenti: Európa borsos árat fog fizetni a nyáron a gázért a kánikulai hónapokban, amikor Ázsia gázigénye is felszökik, és ha tehetik, elviszik az orrunk elől a gázt. Most úgy tűnik, tehetik.
A szépségpötty Magyarország és a régió számára: a logisztikai nehézségek és a kiszorulás Kínából táplálhatja azt a folyamatot, hogy az európai iparvállalatok Ázsia helyett hozzánk telepítenek termelést. A friss kínai adatok ugyanakkor felkeltették azt a reményt, hogy Hszi elnök az év második felében lépéseket tesz a hazai kereslet fellendítésére. A kérdések:
teremt-e ez lehetőségeket a versenyképességi problémákkal küzdő európai ipar számára, és nem csapják-e az orrukra az ajtót, ha az EU belemegy a kereskedelmi adok-kapokba Peking ellenében.
