Közelebb került egy második népszavazás
A font hétheti csúcsa közelében tartózkodott a dollárral szemben tegnap, amikor Theresa May kormányfő egy utolsó próbálkozást tett, hogy rávegye a parlamentet az Európai Unióval tető alá hozott kilépési megállapodás elfogadására. A valutapiac már nagyjából beárazta, hogy a kormány elveszíti a mai szavazást az alsóházban – mondta a Reutersnek Lee Hardman, az MUFG elemzője. Ebben az esetben valószínűbb az EU-ban maradás, mint az úgynevezett hard Brexit – figyelmeztetett a kormányfő. Kijelentésével paradox módon inkább megnyugtatta a befektetőket, pedig ez a verzió csak további bizonytalansággal járna. „Minden olyan jel biztató a piacok számára, amely csökkenti a megállapodás nélküli kilépés esélyét” – hangsúlyozta Jane Foley, a Rabobank FX-stratégája.
A megállapodás leszavazására számít a világ egyik legnagyobb független gazdasági elemzőcége, az Economist Intelligence Unit (EIU) is, amely úgy véli, hogy a kormány ezek után kénytelen lesz kérni Brüsszeltől a kilépési folyamat meghosszabbítását. Elemzésük szerint a megállapodás nélküli kilépés a legkevésbé valószínű forgatókönyv (mindössze 5 százalék esélyt adnak neki), míg 40 százalék annak az esélye, hogy a parlament elfogadja a megállapodást, ha Maynek sikerül további garanciákat kicsikarnia az EU-ból – amit azonban Brüsszel eddig kategorikusan elutasított. Minél tovább tart a huzavona, annál valószínűbb, hogy második népszavazást írnak ki – mondta az Independentnek Danielle Haralambous, az EIU elemzője.
A 27 maradó uniós tagállam nyilvánvalóan beleegyezne a halasztásba, bár az komoly fejfájást okoz majd, elsősorban az Európai Parlamentben, amelyet májusban választanak újra, és júliusban tartja első ülését. A felmerülő problémák közül az a legkisebb, hogy a képviselők számát a brit kilépés miatt már csökkentették 751-ről 705-re, és elosztották a tagállamok között a helyeket. May az akadályok és kételyek ellenére sem volt hajlandó tegnapi sajtótájékoztatóján kategorikusan elutasítani a halasztás lehetőségét.
Minél tovább tart azonban a bizonytalanság, annál nagyobb károkat okoz a brit gazdaságnak. Egy új elemzés szerint a Brexit a népszavazás óta 16 százalékkal csökkentette a brit vállalatok értékét. A Bristoli Egyetem 297 vállalat tőzsdei adatait vizsgálta, és kiderült, hogy elsősorban azok szenvedtek súlyos veszteségeket, amelyek a hazai piacra koncentrálnak; közvetlenül a népszavazás után a részvényeik árfolyama átlagosan 21 százalékkal esett, míg a multinacionális vállalatoké
8 százalékkal. A legerősebb hatás a pénzszektorban, a lakásépítésben, a kiskereskedelemben, az utazási és szórakoztatási ágazatban mutatható ki. A kutatást vezető Piotr Korczak szerint a politikai bizonytalanság és a gazdaság ebből következő lassulása tovább tart majd, ha nem sikerül megállapodni a kilépésről. Ez a brit vállalatok további értékvesztéséhez vezethet.
