Tovább gyengülhet idén az euró
A 2017-es kiváló gazdasági év után tavaly lassuló pályára állt az euróövezet gazdasága. Az első negyedéves, 2,4 százalékos GDP-növekedés a harmadik negyedévre 1,6 százalékra esett, és az utolsó három hónapra is hasonló ütem várható. A lassulás széles bázisú, bár ebben egyszeri tényezők – mint az új autóipari tesztelési szabvány vagy az év eleji rossz időjárás – is szerepet játszottak. Bár az évzáró negyedévre vonatkozó bizalmi indexek és havi gyakoriságú makroadatok alapján a kiábrándító harmadik negyedévet stabilizáció követheti, érdemi gyorsulásra semmiképp sem számíthatunk.
Mint azt Mario Draghi, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke az utolsó kamatdöntő ülés után hangsúlyozta, a növekedési kockázatok negatív irányba tolódtak el. A 2018-as év a kereskedelmi háború okozta feszültségekről, a világgazdasági konjunktúra és a külső kereslet gyengüléséről, a Brexit körüli bizonytalanságokról és az olasz költségvetés problémáiról szólt, s az utóbbi kivételével ezek a tényezők velünk is maradnak egy időre. „Nem számítunk jelentős felpattanásra az uniós növekedésben, a globális folyamatok, különösképpen a Brexit, a kereskedelmi háború és a kínai lassulás hathat negatívan az euróövezet magországaira” – közölte lapunkkal Török Lajos Dániel, az Equilor Zrt. vezető stratégája. Mivel az exportkilátások jelentősen romlottak, a térség a növekedés motorjaként inkább a belső keresletre támaszkodhat. A kiskereskedelmi növekedés stabil, 1,6-1,8 százalékos volt egész évben, a fogyasztói bizalmi index pedig ugyan egyéves mélypontjára csúszott az év végére, de az esés nem drasztikus.
Az idei bizonytalanságokat növeli, hogy az EKB január 1-jével leállította a kötvényvásárlási programot, és csak a lejáró papírokat fekteti be újra a hatályos tőkejegyzési kulcsok alapján. Kérdés, hogy a pénzcsap elzárása mennyire fogja érinteni a gazdaságilag problémás déli államokat, és mennyire befolyásolja az alacsony, egyszázalékos maginflációt. „A maginfláció a stabil belső keresletnek, a feszesebb munkaerőpiacnak és az ezzel párhuzamosan fokozatosan emelkedő béreknek köszönhetően felfelé mozdulhat” – vélte Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője. Az EKB előrejelzése szerint a nyár végéig marad a nullaszázalékos alapkamat, az elemzők többsége nem is számít rá, hogy ennél előbb emeljen a jegybank.
Az euró tavaly hektikusan mozgott a dollárral szemben, az év elejét jelentős erősödéssel kezdte, majd áprilisban az 1,24-os keresztárfolyamról visszafordulva egész az 1,14-os jegyzésig esett. Az árfolyamot az év elején leginkább a globális kockázatkeresés csökkenése, utána pedig a folyamatosan növekvő kamatkülönbözet és az euróövezet kilátásaival kapcsolatos kételyek mozgatták a dollár javára. A szakértők nem számítanak trendfordulóra. „Az euró erősödését egyelőre még gátolja, hogy a kamatkülönbözet továbbra is fennmarad. Nem gondolom, hogy a Fed leállna a kamatemelésekkel, az EKB esetében viszont a monetáris politika normalizálásának folyamata továbbra is csak lassan halad majd” – mondta Nyeste Orsolya, az Erste Bank makroelemzője. Tardos Gergely, az OTP Bank vezető elemzője szerint középtávon a régóta tartó amerikai fellendülés várhatóan a végéhez közeledik, így 2019–2020-ban csökkenhet vagy akár el is tűnhet az eddig a dollár mellett szóló növekedési előny, és véget érhet az amerikai kamatemelési sorozat is. Török Lajos Dániel ehhez hozzátette, hogy a keresztárfolyamot jelentősen befolyásolhatja a májusi európai parlamenti választások kimenetele: ha az euroszkeptikus pártok előretörnek, az gyengítheti az eurót.
