Váratlan erősödésbe kezdett a jüan

December eleje óta erősödik a kínai jüan a dollárral szemben, noha a kínai jegybank a gazdasági lassulástól való félelmében lazítja a monetáris kondíciókat. A kínai deviza de­cemberben 1,5 százalékkal drágult a zöldhasúval szemben, ehhez az idén már fél százalékot csapott hozzá. A jüan tavaly április eleje, a kereskedelmi háború kirobbanása óta decemberig közel 10 százalékot gyengült: ugyan a jegybank cáfolta az amerikai vádakat, de vélhetően szándékosan gyengítette a devizát, hogy ellensúlyozza az emelkedő vámtarifák negatív hatásait.

A mostani erősödési hullám hátterében több tényező állhat. Egyrészt amerikai küldöttek Pekingbe érkeztek, hogy a vámtarifák sorsáról tárgyaljanak, s előzetesen mindkét fél pozitívan nyilatkozott a fejleményekről. Konkrétumokat nem közöltek, de Peking erősen bízik a tárgyalások pozitív kimenetelében, az amerikai fél pedig konstruktívnak nevezte az egyeztetéseket. A befektetők tehát lehet, hogy bízni kezdtek a konfliktusok enyhülésében, s ezért vonzóbbnak, biztonságosabbnak találják a jüaneszközöket.

A devizaerősödés hátterében állhat a jegybanki aktivitás is. Tegnap a kínai központi bank közölte: devizatartalékai tavaly 67 milliárd dollárral 3073 milliárd dollárra mérséklődtek, igaz, decemberben viszont éppen nőtt a tartalék mértéke. A decemberi emelkedés csak a tartalék összetétele miatt volt lehetséges: az euró- és jeneszközök árfolyamában emelkedés következett be, a Bloomberg Economics elemzése szerint enélkül akár 2500 milliárd dollár környékére eshettek volna. A jegybank tagadja, de a piaci pletykák alapján az intézmény a devizapiacon ad támaszt a jüannak, hogy elkerülje a kontrollálatlan esés miatti további tőkekivonást.

Múlt héten a jegybank közölte: csökkenti a bankok kötelező tartalékrátáját, hogy többletlikviditást biztosítson a piacokon. Azonban ez könnyen lehet átmeneti intézkedés: február 5-én van a kínai újév, és az ünnep miatt a jegybank el szokta látni a bankokat készpénzzel, erre szolgálhat a rátacsökkentés. A gyakorlat szerint azonban vélhetően február derekán ismét szigorítanak a tőkemegfelelési szabályokon. Egyes elemzők szerint ráadásul lehet, hogy a növekvő kínai–amerikai hozamkülönbözet okolható, amiért elmaradt a lazítás árfolyamcsökkentő hatása. A tízéves kínai és amerikai hozam közti különbség tegnapra 53 bázispontra nőtt, ami a legnagyobb tavaly október óta. A táguló hozamkülönbözet gátolhatja a további tőkekivonást. A Goldman Sachs elemzői megjegyezték azt is: a kormánynak és a jegybanknak számos eszköze van, hogy ellenőrzés alatt tartsa a devizaárfolyamot, és könnyen lehet, hogy a közeljövőben Peking az erősebb jüant fogja preferálni.

Természetesen a dollár gyengülése is belejátszik a keresztárfolyam mozgásába. A dollárindex december közepe óta csaknem

2 százalékot gyengült, ahogy a befektetők kamatemelési várakozásai egyre csökkennek, sőt, a határidős árazások alapján a piac valószínűbbnek tart egy idei kamatvágást, mint egy emelést. Az is hozzátartozik a jelenséghez, hogy a kínai fizetőeszköz bő évtizedes mélypontjáról, a 6,97-os keresztárfolyamról kezdett erősödni, így lehetséges, hogy nagyobb részben korrekciót láthatunk a jegyzésben.