Visszavetheti a svéd gazdaságot a kormányválság
Januárban eldől, tiszta lappal indíthatják-e a svédek az új évet, vagy ott folytatják, ahol idén abbahagyták. A szeptemberi választásokat követően továbbra sem állt fel az új kormány Stockholmban, ahol ilyenre még nem volt példa, a voksolás után eddig rendszerint egy héten belül megalakult a kabinet.
A szavazás a szélsőjobboldal megerősödését hozta, és a nacionalista Svéd Demokraták eddig a Svéd Szociáldemokrata Párt élén álló Stefan Löfven és a Mérsékelt Párt vezetője, Ulf Kristersson kormányalakítását is megfúrták a parlamenti bizalmi szavazáson, miután egyik politikai erő sem akart összeállni velük. Andreas Norlén parlamenti házelnök arra biztatta a konzervatív és a baloldali blokkot, rendezzék soraikat, hogy a január 16-i újabb bizalmi szavazáson feloldhassák a patthelyzetet. Norlén azt nem árulta el, hogy ekkor Löfven vagy Kristersson kaphat-e lehetőséget a kormányalakításra, erről csak két nappal korábban, a két vezetővel való konzultációt követően dönt. Ha a január 16-i bizalmi szavazás is kudarccal zárul, Norlén már csak egy alkalommal, január 23-án bízhat meg egy pártot a kormányalakítással. Ennek kudarca esetén újabb választásokat kell kiírni, és a legkorábban április 21-én ismét az urnákhoz szólíthatják a svéd állampolgárokat. A közvélemény-kutatások alapján viszont az újabb választások egyértelműen a szélsőjobboldalnak kedveznének, és nem hozhatnának valós megoldást a helyzetre. Ráadásul súlyos bukás lenne ez a forgatókönyv a svéd politikai élet számára, és jelentős mértékben meginoghat a lakosság rendszerbe vetett hite – idézi Norlént a Bloomberg.
A svéd Nemzeti Közgazdasági Kutatóintézet (KI) szerint a belpolitikai válság egyelőre nem nyomja rá a bélyegét a gazdasági növekedésre, bár a 2018 első felében tapasztalt erős fellendülést lassabb ütemű követheti. Az intézet 2019-re már csak 1,3 százalékos GDP-növekedést vetít előre a korábbi 1,9 százalékos becslése helyett. Bár a parlament a következő évre végül az ellenzék költségvetési tervét szavazta meg az ügyvivő kormányé helyett, a KI szerint a jóváhagyott büdzsé semlegesnek tekinthető. Az azonban okozhat problémákat a leendő kormány számára, hogy bizonyos pontokon nem módosíthatják a költségvetést, például az előírt óriási – 2007 óta a legnagyobb mértékű – jövedelemadó-csökkentést sem tudják már visszavonni. Mindemellett a svéd jegybank is okozhat még fejfájást a majdani kormánynak a 2019 második felére ígért újabb kamatemeléssel, miután a tartósan olcsó hitelek mellett kritikus nagyságúra nőtt a háztartások eladósodottsága. December végén a Riksbank hét év után először emelte az alapkamatot – 25 bázisponttal a mínusz 0,5 százalékos szintről.
