A negatív hozamokért is kapkodnak
A KfW német fejlesztési bank tegnapi, 5 milliárd eurós kötvénykibocsátásán a befektetők mínusz 0,267 százalékos átlaghozamon jegyezték az adósságpapírokat. Mióta 2014 júniusában az Európai Központi Bank (EKB) a negatív tartományba süllyesztette a betéti rátát, többször fordult elő negatív átlaghozam a kötvényaukciókon. Ugyan az AAA-s besorolású KfW kötvényeiért a német állam garanciát vállal, tehát gyakorlatilag a német államkötvényekkel egy kockázatúak, de a papírok átlaghozama még így is meglepően alacsony.
A jelenség két trendre világít rá. Az első, hogy az euróövezeti befektetők mennyire nem számolnak az EKB szigorításával. A piaci szereplők arra spekulálnak, hogy a belátható jövőben marad a nullaszázalékos alapkamat és a mínusz 0,4 százalékos betéti ráta. A központi bank is kitolta az első kamatemelés lehetséges időpontját, a kamatkörnyezet legalább az év végéig változatlan marad. Ha pedig még évekig mínusz 0,4 százalékos kamattal lehet elhelyezni betétet az EKB-nál, akkor még a mínusz 0,267 százalék is vonzónak tűnik.
Ráadásul több piaci szereplőnek nincs hozzáférése az EKB betéti konstrukciójához. A jegybankok és a nem euróövezeti bankok egyéb lehetőség után néznek – vélték a TD Securities elemzői. A szakértők szerint logikus a KfW kötvényeinek jegyzése, ha a hasonló futamidejű, fix hozamú papírok hozama alacsonyabb. Például a hároméves német állampapír hozama mínusz 0,52 százalék, a kétéves franciáé pedig mínusz 0,46 százalék. Nem véletlen, hogy a KfW adósságpapírjait 35 százalékban jegybankok, 38 százalékban pedig befektetési bankok jegyezték.
A másik nagy kérdés, hogy az EKB negatív kamatpolitikája milyen mértékben nyirbálja meg az euróövezeti bankszektor profitabilitását, ha még a mínusz 0,267-es hozamért is kapkodnak. Az euróövezeti bankárok már régóta emlegetik a problémát, februárban Francois Villeroy francia jegybankár, az EKB kormányzótanácsának tagja is arról beszélt, hogy a jegybank nem számol a negatív kamatkörnyezet káros hatásaival. „Ha mínusz 0,4 százalékon tartjuk a betéti kamatot, az meggátolhatja az EKB célját, azaz az euróövezeti gazdaság felpörgetését.”
A Deutsche Bank vezető elemzője, David Folkerts-Landau tanulmányában arról ír, hogy a negatív betéti kamat évente nagyjából
8 milliárd eurót húz ki a bankszektor zsebéből. A veszteség nem tűnik nagynak a közösség bankszektorának nagyjából 100 milliárd eurós, éves profitja mellett. Csak a német bankrendszert tekintve súlyosabbnak tűnik a helyzet: a 12 milliárd eurós 2017-es profithoz képest
2 milliárd eurót nyel el az EKB politikája. A Nordea elemzői a dán jegybank módszerét hozták fel követendő példaként. A dán betéti kamat mínusz 0,65 százalékos, de ez nem sarcolja a bankszektort, mivel a jegybank egy másik betéti intézménnyel nulla százalékon fogad be egy napra betéteket. Az így parkoltatott összegeknek van felső határuk, amit a jegybank a bankszektor állapota és a monetáris politikai változások tükrében variál. A rendszer előnye, hogy a bankok profitabilitásától függetlenül a kamatok negatív tartományban tarthatók. A Nordea elemzői megjegyezték: az EKB vélhetően nem él a lehetőséggel a következő években, de ha az euróövezeti fellendülés elmarad, a módszer bevetése hasznos lehet.
