Csalóka lehet a török inflációs adat
Az elmúlt fél évben először csökkent 20 százalék alá az éves bázisú infláció Törökországban. A fogyasztói árindex 19,7 százalékos lett februárban, a havi alapú drágulás pedig 0,2 százalékos. Az adat megegyezik az elemzői várakozásokkal. Az árindex tavaly nyáron a devizaválsággal összefüggésben drámaian emelkedett, az áprilisi 10 százalékról októberig 25 százalékra nőtt. Az egyre alacsonyabb infláció azt jelezheti, hogy javarészt a devizahitelezés miatt túlhevült gazdaság hűlni kezdett. Az adat láttán a líra 0,2 százalékot drágult a dollárral szemben, februárban kifejezetten jól teljesített a török deviza, 3,5 százalékot erősödött.
Több elemző hangsúlyozta azonban: nem biztos, hogy messzemenő következtetéseket kell levonni a februári adatból. Egyrészt az adatokban már szerepet kap az egyre magasabb bázis, így az éves alapú árindex úgy csökkenhet érdemben a következő hónapokban, hogy az nem feltétlenül jelenti az inflációs folyamatok normalizálódását. Másrészt a török hatóságok számos intézkedést hoztak, hogy akár erővel is megakadályozzák az élelmiszerek drágulását. A rendőrség razziákat tartott a szupermarketekben, a Bloomberg helyszíni riportja szerint pedig a hatóságok saját zöldségeseket üzemeltettek, ahol a piaci ár alatt kínálták a portékát. Harmadrészt március végén önkormányzati választásokat tartanak, a politikai életet jól ismerők pedig ennek fényében kétkedéssel fogadják a csökkenő inflációs mutatót. Az élelmiszerek drágulása ugyanis központi kérdés a kampányban: az ország nyolcvanmillió lakosának nagy része ugyanis alacsony jövedelmű. A hivatalos adatok szerint még így is az élelmiszerárak hajtották fel az árindexet: 29 százalékos az éves bázisú drágulás, ám januárban még 31 százalékos volt.
Recep Tayyip Erdogan szombaton egy kampányrendezvényen közölte: 6-7 százalékra szorítják majd le a drágulás ütemét, bár sem ennek határidejéről, sem konkrét gazdasági intézkedésről nem beszélt. Az ígéret csak kampányfogásnak tűnik, egyelőre irreális az ilyen mértékű csökkenés. Még a jegybank is, amely általában az államfővel egyetértésben hozza meg döntéseit, csak 0,6 százalékponttal 14,6 százalékra merte csökkenteni az évi inflációs várakozását. A jegybank csütörtökön tart kamatdöntő ülést, az elemzői vélemény egyértelmű: a 24 százalékos alapkamat tartása. A fejlődő piacok egyik legmagasabb alapkamatára a devizaválság miatt volt szükség: a jegybank csak akkor volt hajlandó kamatot emelni, amikor a líra már elvesztette az értéke felét. Az irányadó ráta csökkentése azonban csak akkor képzelhető el, ha az árindex nem a bázishatás vagy a hatósági intézkedések miatt csökken érdemben.
