Ellenszélben szervezik a banki óriásfúziót

Kiss Mónika | Könnyebb azokat összeszámolni, akik a nagy német bankfúzió mellett állnak, mint akik ellenzik, és negatív következményeit hangoztatják. A hét elején a Bloomberg megszellőztette, hogy a Deutsche Bank (DB) katari részvényesei fenntartásokkal fogadják az egybeolvadás tervét. Öt évvel ezelőtt a katariak 6 százalék feletti részesedést szereztek a pénzintézetben, amelynek piaci értéke mára a harmadára csökkent. Saját bevallásuk szerint nem jött be az az elképzelésük sem, hogy így a bilaterális kereskedelmi ügyletek számát a termelőágazatokban is jelentősen növelhessék a két ország között. Most – szerintük teljes joggal – biztosítékokat szeretnének kapni, hogy további veszteségeket nem kell elszenvedniük, mert ha újabb részvénykibocsátásra lenne szükség, az sértené a katari érdekeket. Más nagybefektetők is kifejezték már aggályaikat: a BlackRock mindkét bankban 4 százalék feletti tulajdonnal rendelkezik, de még belülről sem látja, hogy pontosan mely problémákra jelent megoldást a fúzió.

A munkaerő-leépítések hatását még a hivatalos bejelentés előtt támadni kezdték a szakszervezetek, a harmincezer fős várható leépítést a teljes, 140 ezer fős állományból már hónapokkal ezelőtt kikalkulálták. Sorra jelennek meg a szakértői vélemények is, amelyek kritizálják az ötletet: Isabel Schnabel ismert német gazdasági szakértő kedden a Financial Timesban egyenesen azt írta, hogy így egy olyan gigabank jönne létre, amely túl nagy ahhoz, hogy valaha is hagyhassák bedőlni, és túl komplex ahhoz, hogy bárki is képes legyen az irányítására. Véleménye szerint, ha Németország valóban meg akarja oldani az alacsony profitabilitástól szenvedő német bankrendszer gondjait, ahhoz a tabukat megdöntve valódi, strukturális átalakulásra van szüksége a pénzügyi szektorban. Erre hivatkozott az Európai Központi Bank bankfelügyelete is, amely még jóval a konkrét lépések előtt figyelmeztetett: csak akkor jöhet szóba bármilyen engedély, ha az új monstrum extra pótlólagos tőkét halmoz fel, hiszen súlyos válságok esetén az új európai szabályozás értelmében már csak a legvégső esetben lehet az adófizetőket vagy a központi bankot terhelni a költségekkel, első körben a bank hitelezőinek, részvényeseinek kell jótállniuk. Ehhez kell méretezni a banki tartalékokat már az első pillanatban. Mivel a Commerzbank 15,5 százalékban állami tulajdon, a tőkepótlás a zonnali költségvetési forrást igényelne.

A politikusok is megkezdték a csatát, bár Olaf Scholz német szociáldemokrata pénzügyminiszter inkább támogatja a fúziót, a koalíciós partner kereszténydemokraták még hezitálnak. Talán ez is az oka, hogy Angela Merkel kancellár még nem nyilatkozott, hisz egy jelentős állami tulajdonnal rendelkező új gigabank szisztematikus és politikai kockázatot is jelenthetne. Az ügyben érintettek közül kizárólag a DB felső vezetői elégedettek most, négy év után először kaptak éves bónuszt. Kérdés, hogy a jókedvük meddig tart.

(Elemző írásunk a két bankról

a 10. oldalon)