Gyorsult a régiós infláció az első hónapokban
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságErőre kapott az infláció a kelet-közép-európai régióban az év első két hónapjában. A tavalyi második fél évben az euróövezeti gazdasági növekedés és az infláció lassulása átgyűrűzött a régiós gazdaságokba, a legtöbb országban éves mélypontjára esett az éves bázisú árindex. Azonban, főleg az élelmiszerek és az olaj árának ez évi emelkedése miatt, ismét meglódultak az árak, amit a szűk munkaerőpiac okozta béremelkedés is támogat. A külső környezet a drágulás ellen dolgozik: az Európai Központi Bank csak 1,7 százalékos euróövezeti áremelkedést vár az idén, így a régióban nem kell további érdemi szigorításra számítani.
Csehországban az éves bázisú árindex 2,7 százalékra, csaknem másfél éves rekordra gyorsult, jóval a 2 százalékos jegybanki cél fölé. Ezt a lakáspiaci drágulás és a rekreációs költségek bővülése is segítette. A piaci konszenzus és a jegybank szerint az infláció már nem fog ezekről a szintekről érdemben emelkedni, így nincs ok tovább növelni az 1,75 százalékos alapkamatot. Ennek ellenére több elemző még egy idei kamatemelésre számít, mivel a jegybank vélhetően erősíteni akarja az euróval szembeni hatéves mélypontja közelében lévő koronát.
A lengyel árindex éves alapon 1,2 százalékra nőtt a januári 0,9-ről, amely a kétéves mélypontja volt. Korábban több elemző azt gondolta, hogy a lengyel jegybank kezdi el először a szigorítási ciklust a régióban, ám erre vélhetően egy ideig hiába várunk. A kormány költségvetési stimulusa a piac és a jegybank szerint is gyorsítja az inflációt, de ennek hatása legkorábban az idei második fél évre jelentkezhet. A központi bank tisztségviselői is úgy nyilatkoztak: a stimulus meghozhatja a kamatemelés szükségét, de a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy még 2020 végére sem éri el a drágulás mértéke a 3 százalékot. A jegybank külön megjegyezte: a fiskális stimulusnak nem lesz eleme a monetáris lazítás, nem kell további csökkentésre számítani, így a piaci konszenzus szerint 2020 végéig változatlan marad az 1,5 százalékos alapkamat.
A román infláció is emelkedett, 3,8 százalékra a megelőző havi 3,3 százalékról. A korábban hitelezésből túlpörgetett és túlhevült gazdaságban az infláció tavaly nyáron 5,4 százalékig száguldott. Ugyan a februári mutató még mindig magas, a jegybank vélhetően nem szigorít tovább, a piaci folyamatok alapján ugyanis az árindex várhatóan enyhén csökkenni fog az év folyamán. A tavaly év eleji gyors kamatemelési periódus után a korábban az euróval szembeni nagyot gyengülő lej árfolyama is stabilizálódott, a központi bank tehát vélhetően kivárja az idén, hogy a gazdaság túlfűtöttsége enyhüljön. A szlovák infláció csak enyhén emelkedett, 2,2 százalékra a megelőző havi 2,1-ről. A drágulást okozó tényezők hasonlók voltak: az élelmiszerek, az olaj és a rekreációs költségek drágulása.
