Külső tényezők húzhatják vissza a térséget

A globális GDP-növekedés lassulása kétségtelenül negatív hatást gyakorol Közép- és Kelet-Európa exporttól jelentős mértékben függő gazdaságaira – olvasható az Erste Research Group jelentésében. A bank elemzői hangsúlyozzák, hogy 2018 utolsó negyedévében a térség országaiban ettől függetlenül még erős növekedést regisztráltak, és az idei évet is jó eredményekkel kezdték. A kiskereskedelmi forgalom számos közép- és kelet-európai országban januárban erősödött, ahogy az ipari termelés is – kivéve Romániában, ahol ez utóbbi havi bázison 1,5 százalékkal csökkent. A kereslet már tavaly is fontos szerepet játszott az erős GDP-növekedési eredmények elérésében a régióban, és miután a béremelkedés volumene várhatóan nem változik, ez idén is így maradhat – prognosztizálja az Erste. A bank szerint a hitelezés bővülése és az Európai Unió által finanszírozott beruházások is hozzájárulhatnak 2019-ben a gazdasági növekedéshez, ám mindez nem lesz elegendő ahhoz, hogy ellensúlyozza a csökkenő külső kereslet okozta gyengébb exportteljesítményt.

Az Erste elemzői a közelmúltban rontottak többek között Horvátország és Szerbia idei GDP-növekedési kilátásain is – Zágráb esetében 2,3, Belgrád esetében pedig 3,3 százalékos eredményt várnak a 2018-ra becsült 2,8, illetve 4,3 százalékos bővüléshez képest. A bank számításai szerint az egész régiót tekintve 3,3 százalékra lassul majd a gazdasági növekedés, amely még mindig felülmúlja az euróövezeti bővülési ütemet.

A GDP-növekedés várható lassulása, valamint a közelgő EP- és nemzeti választások miatt több közép- és kelet-európai országban is jóléti intézkedéseket jelentettek be. Szlovákiában például azt tervezik, hogy a vállalati adót 21 százalékról 15 százalékra csökkentik, az alapélelmiszerekre és a nyomtatott sajtóra kivetett általános forgalmi adót pedig 20 százalékról 10 százalékra módosítják. A szlovák pénzügyi tanács becslései szerint ezek a lépések jövőre 2 százalékponttal növelnék a GDP-arányos költségvetési deficitet. A lengyel kormány a gyermekek után járó támogatások és a nyugdíjak emelését, a jövedelemadó-kulcsok csökkentését, a közlekedési infrastruktúra fejlesztését ígérte szombaton, számításaik szerint az extra intézkedések évi mintegy 10 milliárd dollárnyi állami pluszkiadással járnak majd. Az ING elemzői például azzal kalkulálnak, hogy az új intézkedések miatt a lengyel GDP-arányos költségvetési deficit 2020-ban 2,2-2,5 százalékra ugorhat a korábban becsült 1,9 százalék helyett. Az Erste szerint az egész régióban a tavalyi 0,6 százalékról az idén 1,2 százalékra nőhet a hiány.

Az elmúlt hónapokban Közép- és Kelet-Európában mérsékelt infláció volt jellemző, és az egyes országokban a maginfláció is stagnált vagy emelkedett. Az olaj- és élelmiszerárak emelkedésére számítanak idén az elemzők, emellett a szűk munkaerőpiac és a bérnövekedés is inflációs nyomást generál. Ettől függetlenül az Erste összességében a fogyasztóiár-emelkedés mérséklődésére számít 2019-ben Közép- és Kelet-Európában. A pénzintézet elemzőinek előrejelzése szerint a cseh jegybank a közeljövőben emelheti az alapkamatot, az ING szakértői szerint azonban erre a kamatdöntő tanács jövő heti ülésén még nem kerül sor, csak májusban. Az Erste mindeközben Szerbiában és Horvátországban nem számít a monetáris politika módosítására, és – a jelenlegi növekedési és inflációs kilátások mellett – Romániában sem látják indokoltnak az irányadó ráta emelését az idén.