Kötvénymentesít a norvég szuverén alap

Átrendezi portfólióját az olaj- és gázipari bevételekből táplálkozó norvég szuverén vagyonalap, amely 1050 milliárd dollárt érő befektetést kezel, s ezzel az összeggel a világ legnagyobb állami alapjának számít. Az alapot a Norges Bank, azaz a helyi jegybank kezeli rendkívül szigorú befektetési politika szerint, amelyen időről időre megpróbál csiszolni és enyhíteni az aktuális politikai vezetés, de az alap forrásait populista célok szolgálatába állítani még válságok idején sem sikerült senkinek.

Ahogy most sem, ám a pénzügyminisztérium ajánlásainak megfelelően apróbb, de sokakat mégis rendkívül érzékenyen érintő változtatásokat hajtanak végre. A pénteki bejelentések a fenntartható fejlődés és a környezetvédelem köré csoportosultak, ám leginkább a 300 milliárd dolláros nemzetközi kötvényportfóliót érintették. Az alapnak ezentúl nem lesz kötelező a feltörekvő országok állami és vállalati kötvényeiből tartania, ezek kiesnek a benchmarkból, ugyanakkor ha jó üzletet látnak bennük az alapkezelők, akkor betárazhatnak belőlük. Alapesetben viszont megválnak tőlük. Ez a sors várhat a 63,2 millió dollár értékű magyar kibocsátású kötvényekre, melyeknek kisebb, 22,8 millió dolláros része fekszik állampapírban, nagyobb, 40,4 millió dolláros része pedig az Eximbank kötvényeiből áll össze, s együtt 18,1 milliárd forintos összértéket képvisel. Fél évtizede a norvégoknak ennél tizenhatszor magasabb volt a magyarországi kitettségük, azóta viszont jobban fialó kötvényekre nyergeltek át. Velünk együtt a régióból a csehek és a lengyelek is megszenvedhetik, hogy kiesnek a pikszisből. A cseheknél 50 milliós dolláros tételtől szabadulnak meg, míg a lengyeleknél 1,05 milliárd dollár értékű kötvényállományra kereshetnek új gazdát. Az oroszok 1,2 milliárd dollárral, Malajzia 1,9, Mexikó 5,7, Dél-Korea pedig 6,3 milliárd dollárral szerepel a likvidálandó befektetések listáján. A Reuters számításai szerint összesen 17 milliárd dollárnyi kötvény „átmozgatásáról” van szó.

A váltást a 2017-ben meghirdetett egyszerűsítési, egyben a tranzakciós költségek leszorítását eredményező direktíva is indokolta: akkor a kötvénybenchmarkból húsz deviza kiszórását fogalmazták meg célként, s azt, hogy abban csak dollárban, fontban vagy euróban denominált kötvények maradjanak. Itt még nem tartanak, a dán, a svéd, a japán és a kanadai kötvények a benchmark részei maradnak, ezeket kötelező lesz a megszabott arányban tartaniuk. Viszont az aktívan kezelt portfólióban tartható feltörekvő piaci kötvényekből 5 százalék marad a plafon a teljes állományon belül, ami 15 milliárd dolláros tételnek felel meg.

Egymilliárddal kevesebb ennél az az összeg, amelyet a norvég alap ezentúl közvetlenül zöldenergia-termelést folytató vállalatokba és az azt szolgáló infrastrukturális projektekbe, tőzsdén nem szereplő cégekbe fektethet. Ez az eddigi keret megduplázása, amit a környezetvédők már régóta szorgalmaztak. Szintén számukra siker, hogy az alap kiszáll minden olyan vállalatból, amelynek bevétele 30 százalékot meghaladó mértékben kötődik a szénhez. Az viszont változatlan, hogy a részvénybefektetések részarányát 70 százalékra kell feltolni az alapon belül, s ehhez részben a kötvényeladásokból származó forrást is felhasználhatják. A változtatásokat még el kell fogadtatni a parlamenttel, hogy – várhatóan júniusban – hatályba léphessenek. A pénzügyi tárca emellett egy bizottságot is felállít befektetéseik etikai szabályzatának felülvizsgálatára, ami a norvégok habitusából fakadóan minden bizonnyal újabb szigorításokat eredményez majd.

A globális tőzsdei részvényállomány

1,4

százaléka van a norvégok kezében