Stratégiai reformokat sürget az OECD

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 6,3 százalékról 6,2 százalékra csökkentette Kína idei és 6 százalékra a jövő évi gazdasági növekedési kilátásait. A tegnap nyilvánosságra hozott jelentés szerint a gazdaság növekedését több tényező is veszélyezteti: a nagyvállalatok fizetésképtelensége, a belső kereslet csökkenése, valamint a növekvő geopolitikai feszültségek. Az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelmi háború esetleges eszkalálódása visszafoghatja a kínai exportot és ezzel a gazdasági növekedést. A szervezet becslése szerint a kínai kivitel növekedése az idén 4,5 százalékra lassulhat a tavalyi 5,1 százalékról.

A gazdasági növekedést rövid távon ugyan fel lehet pörgetni újabb pénzügyi ösztönzőkkel, de egy ilyen lépés középtávon egyrészt tovább mélyítené a hitelválságot, másrészt az eddiginél is súlyosabb strukturális torzulásokhoz vezetne – figyelmeztet az OECD. Peking pedig éppen ezt a megoldást választotta: lehetővé tette a helyi kormányzatok számára, hogy 2,15 ezermilliárd jüan (230,6 milliárd dollár) értékben bocsássanak ki kötvényeket az idén infrastrukturális projektek finanszírozására, ami 59 százalékos növekedést jelent tavalyhoz képest. Közben az S&P Global Ratings becslései szerint a helyi kormányzatok eltitkolt hitelállománya már így is elérheti a 40 ezermilliárd jüant – emlékeztetett a Reuters.

A kormányzat korábban sikeres erőfeszítéseket tett a hitelválság megfékezésére, a vállalati adósságtömeget visszaszorította a GDP 160 százalékára, ez az arány azonban még mindig jóval magasabb, mint a többi jelentős gazdasági hatalomé. Politikai okokból nő a nyomás a bankokon, hogy bár rizikós, mégis nyújtsanak kölcsönt a kisebb, magántulajdonban lévő cégeknek. Ennek meg is van az eredménye: az új hitelek állománya az első negyedévben rekordot jelentő 5,8 ezermilliárd jüant tett ki, ami meghaladja az elemzői várakozásokat. A jegybank tavaly ötször csökkentette a pénzintézetek számára előírt tartalékképzési rátát, és elemzői várakozások szerint az év során tovább lazít majd a politikáján.

A kormányzat márciusban már 2 ezermilliárd jüanos adó- és illetékcsökkentésben részesítette a vállalati szférát, ami miatt a tavalyi 2,6 százalékról 2019-ben a GDP 2,8 százalékára nő a költségvetési hiány. A pénzügyi ösztönzők az idén az OECD becslése szerint elérhetik a GDP 4,25 százalékát a tavalyi 2,94 százalék után. Az OECD szerint Kínának inkább a hosszú távú stratégiára kellene összpontosítania, hogy növelje a belső fogyasztás súlyát és a gazdasági hatékonyságot, fenntarthatóvá tegye a növekedést. A termelékenység javítása és a javak egyenlőbb elosztása érdekében a szervezet szerint elengedhetetlen, hogy Kína egységes piaccá váljon, ahol nem korlátozzák az árversenyt, és szabad a munkaerő áramlása. A stabil növekedés érdekében kiegyenlítettebb kereskedelmi és befektetési politikára is szükség van, a jelentés szerint Kínának tovább kell csökkentenie az importvámokat, le kell bontania a nem vámjellegű korlátokat, valamint szabadabb hozzáférést kell biztosítania a külföldi vállalatok számára. A gazdaság hatékonyságát tovább fokozná a szellemi tulajdonjog erőteljesebb védelme, a monopóliumellenes szabályok betartása, az állami tulajdon csökkentése a profitorientált, nem stratégiai fontosságú ágazatokban, valamint az állami vállalatok védettségének megszüntetése, ami lehetővé tenné, hogy fizetésképtelenné váljanak.