A Huawei amerikai bíróságon próbálkozik

Gyorsított eljárásra vonatkozó kérelmet nyújtott be egy texasi bíróságon a Huawei az amerikai kormány ellen. A kínai telekommunikációs vállalat azt akarja elérni, hogy minősítsék alkotmányellenesnek a védelmi stratégiát meghatározó törvényt, amelynek alapján Washington megtiltotta a szövetségi ügynökségeknek a termékei megvásárlását. Az eredeti keresetet még márciusban nyújtották be, a Trump-adminisztráció azóta azonban újabb szankciókat hozott a cég ellen, megtiltotta amerikai és velük kapcsolatban álló vállalatoknak, hogy üzleteljenek a Huaweijel. Szung Liu-ping, a cég vezető jogásza szerint az Egyesült Államok törvénytelen módszerekkel próbálja elüldözni őket az amerikai piacról. „Az amerikai kormány nem szolgált bizonyítékkal arra, hogy a Huawei biztonsági kockázatot jelent. Nincs füstölgő pisztoly, nincs füst. Csak spekuláció” – idézte Szungot a CNN.

A Huawei bejelentésénél nagyobb hullámokat kavart a piacokon az újabb utalás arra, hogy Kína a ritkaföldfémek exportjának korlátozásával próbálhat jobb pozícióba kerülni az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelmi háborúban. Lapunk is beszámolt róla, hogy ez egy ideje már aggasztja a befektetőket, most pedig előbb az állami televízióban fenyegetett ezzel burkoltan egy kormányzati tisztségviselő, majd a kínai pártlap idézte a nemzeti fejlesztési és reformbizottság szóvivőjét, aki szerint Peking a belföldi keresletet fogja előtérbe helyezni a ritkaföldfémek bányászatának fejlesztését szolgáló intézkedéseiben. Továbbra is hajlandók ellátni a világ piacait ritkaföldfémekkel, de elítélik azokat, akik az ezekből készült termékeket arra használják fel, hogy „visszafogják és elnyomják Kína fejlődését” – utalt a szóvivő a Huawei elleni amerikai szankciókra. A ritkaföldfémek elsősorban az elektronikai eszközök, félvezetők és hadiipari felszerelések gyártásában nélkülözhetetlenek, és Kína adta tavaly a globális termelés 71 és az amerikai import 80 százalékát. Szakértők ugyan nem értenek egyet abban, Peking valóban kész-e ehhez a fegyverhez nyúlni, és ha igen, akkor annak mi lesz a hatása, a hírek mindenesetre lejtmenetbe lökték a tőzsdéket: a japán Topix 0,9, a hongkongi Hang Sen 0,35 százalékkal gyengült, és a negatív hatás átsugárzott Európára is. Meglódultak viszont a ritkaföldfém-bányászattal foglalkozó vállalatok részvényei: a Burundiban lévő Gakara bányát üzemeltető Rainbow Rare Earths és az ausztrál Lynas több mint 15, a kínai JL Mag Rare-Earth 10, az Innuovo Technolgogy 9,95 százalékkal drágult. A piacokat különösen az aggasztja, hogy Peking egyszer már bevetette ezt a fegyvert, méghozzá Japán ellen egy halászhajó kapitányának őrizetbe vétele miatt 2010-ben, és Tokió akkor gyors visszavonulásra kényszerült.

Peking nem manipulálja a jüan árfolyamát

A Trump-adminisztráció ismét úgy döntött, hogy nem vádolja meg sem Kínát, sem más országot azzal, hogy tisztességtelen kereskedelmi előnyök megszerzésére manipulálja a devizaárfolyamát – derült ki a kongresszusnak benyújtott friss jelentésből. Kibővítették viszont azt a devizapiaci megfigyelőlistát, amelyen a túl magas költségvetési és kétoldalú külkereskedelmi többlettel rendelkező államok is szerepelnek. Kína, Németország, Japán és Dél-Korea mellé felkerült Írország, Olaszország, Malajzia, Szingapúr és Vietnám, miközben Indiát és Svájcot levették a listáról. | VG